Világszerte egyre több tudós használja kutatási célokra a közösségi oldalakon megosztott fényképeket. A Citylab cikke szerint ezekből a fotókból az időjárás alakulásától a légszennyezettség mértékén át a forgalom dinamikájáig számos olyan információ kiolvasható, amelyek segíthetnek élhetőbbé tenni a városainkat.
A szingapúri Nanyang Technological University kutatói a drága szennyezésmérő állomásokat szeretnék kiváltani a publikus fényképadatbázisok segítségével. AirTick nevű okostelefon-alkalmazásuk a földrajzi adatok alapján szortírozza a képeket, amelyeket aztán egy machine learning algoritmus összevet a publikus légszennyezettségi adatokkal. A fejlesztők szerint az ez a módszer lehetővé teszi, hogy az app megtanulja, hogyan saccolja meg a fotók alapján a szennyezettség mértékét.
Pan Csengjang, az AirTick kitalálója bízik abban, hogy a program sikeres lesz: különösen a délkelet-ázsiai nagyvárosokban, ahol az elmúlt években szinte elviselhetetlenné vált a szmog.
„A legutóbbi szingapúri szmogriadóról több mint kétszázötvenezren posztoltak a Twitteren – mondta. – Ez azt mutatja, hogy a közösségi alapú levegőminőség-ellenőrzés nagyon is életképes ötlet.”
Harc a szmog ellen
Az alkalmazást tavaly novemberben száz ember bevonásával tesztelték. A New Scientist híre szerint elég jól szerepelt: közel kilencven százalékos pontossággal meg tudta becsülni, hogy mekkora a levegőszennyezettség a város egyes részein. A kutatók azt remélik, hogy miután hivatalosan is bemutatják, elég adatot gyűjthetnek ahhoz, hogy valós idejű, területekre lebontott információkkal is segíthessék a felhasználókat.
Pan szerint az AirTick a várostervezéssel foglalkozó szakembereknek is komoly segítséget nyújthat; mivel alkalmas arra, hogy pontosan felmérjék, az egyes városrészekben mikor, meddig és milyen irányból süt a nap, megkönnyítheti a lakóközösségeket, városi hálózatokat kiszolgáló naperőművek telepítését. „Jelenleg éppen egy olyan megoldás kifejlesztésén dolgozunk, amely segíthet a várostervezőknek eldönteni, hogy hova telepítsék a napelemeket” – mondta a kutató.
A Citylab szakírója szerint az AirTick nagyban hozzájárulhat a városi légszennyezés sajátosságainak megértéséhez. Mint írta, mivel a hagyományos mérőberendezések általában műholdas adatokkal dolgoznak, nem tudják pontosan nyomon követni a szennyezőanyagok koncentrációjának alakulását. Igaz, ez hamarosan megváltozhat, hiszen egyre több kutató töri a fejét azon, hogy hogyan hasznosíthatná a házi légszennyezettség-mérők és az okostelefonok által begyűjtött információkat.
Hatalmas mennyiségű vizuális adat áll rendelkezésre
Pan nem az egyetlen tudós, aki hasznosítani szeretné az internetre feltöltött fényképeket. Hatalmas, jobbára kiaknázatlan adatbázisról van szó: a New Scientist híre szerint tavaly kétmilliárd okostelefon-felhasználó közel hárombillió fotót osztott meg a közösségi oldalakon és az üzenetküldő alkalmazásokon keresztül. És ez a szám egyre nő majd, a Deloitte kutatása szerint az 5,4 millió lakosú Szingapúrban például már a lakosság kilencven százalékának van internetezésre és fotózásra is alkalmas mobilja.
2012-ben a New York-i City University egyik professzora azzal került bele a hírekbe, hogy az Instagramon megosztott fotók segítségével elemezte öt nagyváros „szelfistílusát”. A képek alapján kiszámolta, hogy mennyire boldogok a vizsgált városok lakói – de a valódi célja az volt, hogy bemutassa, kutatási szempontból milyen remekül hasznosíthatók a modern digitális média nyújtotta lehetőségek.
A népszerű fotómegosztó platformoknak köszönhetően hatalmas mennyiségű vizuális információ áll a kutatók rendelkezésére. Nem véletlen, hogy ha a Google Scholaron rákeresünk az „Instagram” kifejezésre, több ezer tanulmányt találunk, amelyek az egészségügytől a feminizmuson át a múzeumlátogatási szokásokig, számtalan különféle témával foglalkoznak. Köztük olyanokat is, amelyek urbanisztikával foglalkoznak: mint az a 2013-as dolgozat, amely az Instagramra feltöltött képek és a Foursquare segítségével vizsgálta egyes települések rendszerdinamikai és szociális mintázatait, vagy az, amelyben tizenhárom világváros lakóinak 2,3 millió fotóját elemezték, hogy feltérképezhessék a globális kulturális változásokat.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége egy perui pilotprogram keretében arra kérte a helyieket, hogy okostelefonjukkal fényképezzék le az illegális szemétlerakókat. A dél-amerikai országban egyre nagyobb gondot okoz a hulladék kezelése: a földrajzi koordinátákkal ellátott fotók nagy segítséget nyújthatnak a szakembereknek a probléma felmérésében és semlegesítésében.
