Folyamatosan romlik a magyar demokrácia helyzete, már demokratikusabbnak számít Ghána, Horvátország, Brazília. A Világgazdaság által idézett Economist Intelligence Unit (EIU) kutatás szerint Magyarország stabilan a “hiányos demokráciák” között van, a vizsgált 167 országból 54., holtversenyben a Fülöp-szigetekkel. Öt éve még tíz hellyel jobban álltunk.
Orbán Viktor kormányzásának időszaka alatt távolabb kerültünk a teljes demokráciáktól, miközben a demokrácia helyzete Lengyelországban, Romániában nem romlott. A kormányzat működése már “a hibrid rezsimekéhez” közelít, de még aggasztóbb, hogy a társadalom politikai részvételi szintjének már semmi köze a demokráciához, az nagyon közel van az autoriter rendszerekéhez.
A magyar részindexhez (4,44) hasonlót csak a szintén hiányos demokráciák közé sorolt Chile és Salvador kapott. Az EIU szerint az új EU-tagországok közül a demokrácia visszaszorulására a magyar a legjobb példa. A Fidesz a kétharmados többség 2010-es megszerzése óta aláásta számos intézmény függetlenségét, a választási reformmal pedig az ellenzék és a kisebb pártok helyzetét.
Az EIU- lista összeállítói emlékeztetnek rá, hogy Orbán Viktor 2014-es újraválasztása után kijelentette, olyan államot szeretne létrehozni, amely demokratikus, de nem liberális. Azóta többen hasonlítják Putyin elnökhöz, Marine Le Penhez, de az EIU szerint most Lengyelország is követheti Orbánt, és Törökország helyzete sem javul, már a hibrid rendszerek között szerepel.
Az EIU demokrácia indexe öt kategória (választási rendszer és pluralitás, civil szervezetek szabadsága, kormányfunkciók, politikai részvétel, politikai kultúra) alapján áll össze. A pontszámok (0 és 10 között) szerint egy rendszer lehet:
1) teljes demokrácia 8-10 pont között,
2) hiányos demokrácia 6-7,9 pont között,
3) hibrid rezsim 4-5,9 pont között és
4) autoriter rezsim 4 pont alatt
A hiányos demokráciákban nem túl fejlett a politikai kultúra, és alacsony a politikai részvétel is, a hibrid társadalmakban azonban általánosságban gyenge a jogállamiság, a civil szervezetek, és politikai nyomás van az újságírókon. A világ három legrosszabb helye (autoriter állama) Csád, Szíria és Észak-Korea.
A holtversenyről
Hogy érthetőbb legyen, mit is jelent a Fülöp-szigetekkel egy szinten szerepelni, megnéztük, mit tanácsol a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata az odautazóknak.
A Fülöp-szigeteken nincs magyar nagykövetség és konzuli hivatal, Manilában tiszteletbeli konzul van.
„A terrorizmus, az emberrablás és az utcai bűncselekmények (lopás, rablás) veszélye nagy”, magyarok ne utazzanak Mindanao, a Sulu-szigetvilág (Basilan, Davao, Tawi-Tawi, Jolo) térségébe a folyamatos terrorista cselekmények, illetve a hadsereg és a helyi milíciák rendszeres összecsapásai miatt. Ezen térségek az „I. Nem javasolt utazási célországok és térségek” kategóriába tartoznak. A Fülöp-szigetek többi területe a „II. Fokozott biztonsági kockázatot jelentő célországok és térségek” kategóriába tartozik.
Az országban az erőszakos bűncselekmények száma magas. A bűnbandák gyakran a terroristák módszereit alkalmazzák, gyakori az emberrablás, robbantás, utcai lövöldözés. A tömegközlekedési eszközökön mindennaposak lopások, a taxisok gyakran rablóbandákkal játszanak össze.
A Fülöp-szigeteki Bevándorlási Hivatal a közelmúltban arra figyelmeztette a külföldieket, hogy kitoloncolhatják őket, ha politikai felvonulásokon, tüntetéseken vesznek részt.
