Hóman Bálint történész, két világháború közti kultuszminiszter akadémiai tagságának visszaállítása érdekében indított pert a Magyar Tudományos Akadémia ellen Varga István ügyvéd. A felperest – a Hóman-család egyik tagját, képviselő jogász ezt hétfőn jelentette be Budapesten.
Hóman Bálintot 1945 nyarán távolították el az akadémiáról, majd 1946-ban a Szovjetunió elleni 1941-es hadba lépés miatt háborús bűntettért életfogytiglanra ítélték, a börtönben hunyt el 1951-ben. Korábban Varga István volt fideszes országgyűlési képviselő kezdeményezte azt a perújítási eljárást, amelyben a múlt év tavaszán a Fővárosi Törvényszék jogerősen kimondta az 1946-os ítélet semmisségét és bűncselekmény hiányában Hóman Bálintot felmentette a háborús bűntett vádja alól. A tudós akadémiai rehabilitációja azóta sem történt meg.
Varga István hétfőn tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Akadémia elleni polgári perben benyújtott kereset lényege szerint azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől: állapítsa meg, hogy az Akadémia nem zárta ki Hómant, illetve érvénytelenül zárta ki, továbbá, hogy a kizáró határozat nem lépett hatályba. A kereseti kérelemben szerepel az is, hogy a törvényszék állapítsa meg: becsületsértő volt az Akadémia elnökének azon nyilatkozata, amely szerint Hóman nyilas elveket képviselt.
A kereset tartalmazza, hogy Lovász László, az Akadémia elnöke a kifogásolt cikkben úgy fogalmazott:
… a Magyar Tudományos Akadémiának teljes mértékben el kell határolódnia a Hóman képviselte nyilas elvektől.
Varga István a sajtótájékoztatón elmondta: korábban azt a tájékoztatást kapta az Akadémiától, hogy a rehabilitáció akadálya a népbírósági ítélet, később azonban kiderült, hogy a kizárásra az 1946-os ítélet előtt, már 1945 júliusában sor került. Ez az akadémiai kizárás azonban az ügyvéd szerint teljeséggel jogellenes, az Akadémia alapszabályát sértő módon zajlott le. Így többek között a tudós testület akkori 250 tagja közül csupán 14-n vettek részt a kizárásról szóló úgynevezett vegyes bizottság ülésén, ahol 12-n támogatták a kizárást.
Az ügyvéd annak kapcsán, hogy még ma is sokan antiszemita, illetve nácibarát nézetekkel vádolják Hómant, rámutatott: a tudós népbírósági tárgyalásán több tanú, és később mások is beszéltek arról, Hóman sok zsidó hallgatónak elintézte, hogy a numerus clausus rendelkezései ellenére is egyetemre járhasson, számos tudósnak pedig mentességet szerzett.
Varga István szerint lehet, hogy Hóman Bálint mai szemmel elitélendő nézeteket vallott és szavakban antiszemita volt, ugyanakkor cselekedeteivel igyekezett menteni a zsidókat és az antiszemitizmust a magyar jobboldal szégyenének minősítette. Hóman nácibarátságát pedig már cáfolták a történészek – tette hozzá.
Az ügyvéd elmondta: Hóman Bálint rehabilitálása ügyében az egy évvel ezelőtti felmentő ítélet után azt gondolta, hogy már túl vannak a nehezén, és az a legkevesebb, hogy a tudós testület visszafogadja soraiba.
Varga István szerint az Akadémia nem alkalmazhat kettős mércét: ha Lukács György filozófus és tanítványai a tagjai lehetnek, akkor ezt Hóman Bálinttól sem lehet megtagadni. Továbbá, ha Horn Gyulának lehet szobra, akkor Hóman Bálintnak is.
Lehetetlen tabula rasat csinálni, de szűnjön meg a kettős mérce, hangoztatta az ügyvéd, arra célozva, hogy nem kívánja mások kizárását az Akadémiából, de akkor vegyék vissza Hómant is.
Hóman Bálint 1885-ben született a fővárosban, a két világháború közötti magyar történettudomány kiemelkedő alakja volt, egyetemi tanár, 1918-tól az Akadémia levelező, 1929-től rendes tagja, 1933 és 1945 között igazgatója, az 1920-as évek elején állt a Országos Széchényi Könyvtár, majd a Nemzeti Múzeum élén. A Hóman-Szekfűként emlegetett akkori reprezentatív magyar történelmi összefoglalás kezdetektől a 15. századig tartó fejezeteit Hóman írta, a többit Szekfű Gyula.
Hóman Bálint nem csupán kormánytag, Klebelsberg Kunot követve 1932 és 1942 között kisebb megszakítással vallás és közoktatásügyi miniszter, de parlamenti képviselő is volt. Ezt a pozícióját a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta. A szovjet hadsereg elől Németország felé menekült, és amerikai fogságba került. Népbírósági perében Szekfű Gyula és az akkor még fiatal Kosáry Domokos történész – a rendszerváltást követően az Akadémia elnöke – állt ki mellette.
Varga István korábban elmondta: Bárdossy László (1890-1946) egykori magyar miniszterelnök lesz a következő, akinek a felmentését fogja kérni a magyar bíróságtól, miután a népbíróság szerinte jogszerűtlenül halálra ítélte.
(MTI)
