Jean-Claude Juncker ismét nem kímélte a keleti EU-tagállamokat, köztük Magyarországot – írja az Index. Az Európai Bizottság elnöke megtartotta ugyanis első idei brüsszel sajtótájékoztatóját. Juncker nagyon nehéznek értékelte a 2015-ös évet, de az idei 2016-ost is, amikor új problémák is napirendre kerülnek, például a kilépésre ácsingózó Egyesült Királyság ügye.
Elutasítom a feltételezést, hogy ez a vég kezdete lenne.
Ezt mondta Juncker, hozzátéve, hogy a mostani generációnak jóval kisebb problémákkal kell szembenéznie, mint a szülők, nagyszülők évjáratainak. Juncker szerint a menekültválságot ugyan nem sikerült megoldani, de pl. Görögországot benntartották az eurózónában és a jogalkotás is ésszerűbb lett, a fontos ügyekre koncentrálnak.
Ugyanakkor védte az EB menekültügyben elért eredményeit, és itt ment neki a keleti tagállamoknak. Juncker elmondta, belefáradt abba, hogy egyes államok megszavaznak döntéseket, majd nem hajlandóak végrehajtani őket. Szerinte ez hitelességi válság, pláne, hogyha azt nézzük, hány menekültet fogadnak be a Szíriával szomszédos országok (pl. ha Európába arányaiban annyi menekült jönne, mint Libanonba, az 100 millió embert jelentene).
Újra hadban fog állni a kvótarendszert ellenző Magyarország is Brüsszellel, Juncker ugyanis azt mondta: “Nem fogom elfogadni, hogy van, aki tesz valamit, és van, aki nem, hogy egyesek azt mondják, nem fogadnak be senkit.” Viszont ő is keményebb hangot ütött meg a menekültekkel szemben: kell a közös határőrség, nem dönthetnek a menekültek a letelepedésük helyéről és a megalapozatlanul menedéket kérőket ki fogják utasítani.
Juncker figyelmeztetett, a schengeni övezetet nem szabad megszüntetni, mert az a közös piacra és az euróra is rossz hatással lenne. „Ha Schengennek vége van, a gazdasági növekedés is lehetetlen” – mondta a belső határellenőrzés bevezető államokra utalva. Végül Lengyelországról is beszélt, mondván nem a lengyelekkel, hanem a lengyel kormány tetteivel van baj, és még csak párbeszédet folytatnak Varsóval.
