Határon túli magyarok is igénybe vehetik a CSOK-ot, ha Magyarországra költöznek – ez akár a magyar közösségek gyengítésével is járhat.
A Népszabadság azt írja: határon túli magyar politikusok, és a kisebbségi közösségekkel foglalkozó kutatók okkal tartanak attól, hogy felgyorsul a magyarság fogyása a szomszédos országokban, a népszámlálási adatok egyébként is azt mutatják, hogy az utóbbi húsz évben jelentős volt a lélekszámcsökkenés. Szerbiában naponta átlagosan 11 magyarral van kevesebb, ennek fő oka az elvándorlás, de az elöregedés és a csökkenő születésszám is szerepet játszik.
A kettős állampolgárság 2011-es bevezetése óta már nőtt a bevándorlás azokból a szomszédos országokból, ahol nagyobb magyar közösségek élnek, és a CSOK kiterjesztésének is lehet elszívó ereje. A gazdasági válság óta a magyarországi bérek már nem jelentenek vonzerőt, de lassan nálunk is megindul az átlagbér-növekedés, ráadásul a CSOK és a lakásépítések áfájának csökkentése miatt az építőiparban is újra szükség lesz a munkaerőre. Felidézik: míg 2015 harmadik negyedévében Budapesten 204 ezer, országosan 160 ezer forint volt az átlagos nettó fizetés, Kovásznában 91, Hargita megyében 84 ezer forintot lehetett átlagosan megkeresni.
A 2013-as erdélyi ifjúságkutatás szerint is egyre nő a kivándorlási kedv a romániai magyarok körében, ám egyre kevesebben jönnének Magyarországra. A vajdaságiak és kárpátaljaiak számára a magyar útlevél ahhoz is segítséget adhat, hogy más uniós országokban vállaljanak munkát.
Horváth István szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője úgy vélte: a Magyarországon megszerezhető kedvezmény tömeges vándorlást nem fog előidézni, de növelheti a fiatal diplomások kivándorlási kedvét, ami a határon túli, elöregedő közösségek gyengüléséhez vezet.
