Közélet

Előre menekülne a Fidesz, már jövőre választhatunk

Az MSZP alelnöke szerint előrehozott választásra készül a Fidesz, nem húzzák ki 2018-ig, méghozzá a saját döntésük miatt nem. Nemcsak Ujhelyi István állítja, kormánypárti források is azt mondják, van a dolognak relevanciája.

A Fidesz rég nem látott magasságokban, a Jobbik néppártosodása megtorpant, a baloldali ellenzék mélyponton. Hetek óta makacsul tartja magát az a politikai pletyka, hogy ezt az ihletett pillanatot kihasználná a kormánypárt és nem várnák meg a 2018-as választást, 2017-re hoznák azt előre.

A Tárki legutóbbi, október végi felmérése szerint ugyanis jelentős elmozdulások történtek a legutóbbi, júliusi pártpreferencia-kutatáshoz képest, ami a Fidesz-KDNP előnyének további növekedését hozta. A két kutatás között eltelt három hónap rendkívül intenzív időszak volt a menekültkrízis miatt, amiből, úgy tűnik, a kormánypártok jelentősen profitáltak, a szocialista párt veszített, a többi párt népszerűségére pedig nem volt mérhető hatással.

Ujhelyi István MSZP-alelnök és EP-képviselő utánajárt a híresztelésnek, egy háttérbeszélgetésen információink szerint arról beszélt, hogy a demokratikus ellenzéknek észnél kell lennie, nincs sok ideje magával foglalkoznia, mert a Fidesz és Orbán Viktor előrehozott választásra készül.

A szocialista politikus állítja, a miniszterelnök a legutóbbi tisztújító kongresszus után tájékozódott a lehetséges forgatókönyvekről, az atv.hu-nak egyenesen úgy fogalmazott, bennfentes kormánypárti forrásai visszaigazolták a sejtést, akár hónapokon belül előrehozott választást írhatnak ki.

Mikor, ha nem most?

Azt nem fejtette ki bővebben Ujhelyi, a Fidesz melyik szintjéről hallotta mindezt, de az tény, a 24.hu-nak is többször, több helyről beszéltek erről lehetséges, abszolút nem földtől elrugaszkodott forgatókönyvként. Köztük nevük elhallgatását kérő kormánypárti források is.

Mikor, ha nem most? A kormány a menekültválság sikeres megoldásaként visszajött a gödörből. Van értelme elgondolkodni az ötleten, nem lehet tudni, mit hoz a jövő, főleg Európában bizonytalan a politikai helyzet

– ecsetelte egy forrásunk a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetirodáról.

Egy másik fideszes politikus csak annyit mondott, nem rossz ötlet, a dolognak van relevanciája.

Az új propaganda-minisztérium az Ujhelyi-féle háttérbeszélgetésen is szóba került, szerinte az intézmény létrehozása is része a műveletnek, a kabinetiroda könnyen átállítható kampány-üzemmódba.

A Fidesz jól áll, de sok a bizonytalanság

Közjogi értelemben nem egy bonyolult művelet új választás kiírni, a parlamenti többség feloszlathatja önmagát, a köztársasági elnök pedig kiírja az új választásokat, de Reiner Roland, a Republikon Intézet elemzője szerint ez politikailag sokkal összetettebb kérdés.

Jelen pillanatban az előrehozott választásnak nincs sok értelme. A Fidesz – ha a számokat nézzük – jól áll, de az előrehozott választásban nagyon sok a bizonytalanság. A ma még passzív ellenzéki szavazókat is mozgósítaná a hír, ami nem segítené a kormánypártokat

– mondta a 24.hu-nak Reiner.

Az elemző egyetért azzal, hogy a Tárki szerint most jól áll a Fidesz, a teljes népesség körében 28 százalékponton mérik őket, de figyelmeztet, 2014 márciusában ez a szám 38, áprilisában pedig 33 volt.

Egy előrehozott választásnak rossz üzenete lenne.

Mégis mi indokolhatja az előrehozott választást? Forrásaink szerint az európai terrorhullám megerősödése láttán a Fidesz gondolhatja úgy, hogy új felhatalmazást kér a választóktól.

Ujhelyi szerint az is indokolhatja az előrehozott választást, hogy a kormánypártok egyre több intézkedéséről fog kiderülni, tarthatatlanok, ami párton belüli személyi konfliktusokat is generálhat.

De akár egy konkrét ügyre is ráhúzható egy új választás, ez pedig a:

honvédség az országhatáron belül.

Simicskó István honvédelmi miniszter ötpárti egyeztetést hívott össze a megváltozott biztonságpolitikai kihívások megvitatására. Már korábban utalt arra, hogy gyors döntésekre, hatékony végrehajtásra van szükség annak érdekében, hogy fenntartsák és tovább erősítsük az ország biztonságát.

Mindezekért a miniszter szerint időszerű áttekinteni, hogy a Magyar Honvédség feladatrendszerére vonatkozó – jelenleg hatályos – jogszabályi keretek megfelelő lehetőséget biztosítanak-e a megváltozott biztonságpolitikai kihívások hatékony kezelésére. Vagyis: a katonákat az országhatáron belüli feladatok kezelésére is bevetnék adott esetben, ehhez pedig alkotmánymódosítás kell. Vagy erre felhúzva egy új választás, utalt rá Ujhelyi.

MTI Fotó: Kovács Attila
Ujhelyi István / MTI fotó, Kovács Attila

Reiner szerint

ha egy-egy ügyben szüksége lenne támogatásra a Fidesznek, akkor ahhoz nem kell előrehozott választás, arra ott van a népszavazás.

Megfontolandó az előrehozott választás

Megkerestük az MSZP-t is, mennyire tartják reálisnak az Ujhelyi által elmondottakat. Budai Bernadett szóvivő szerint, ha valóban előrehozott választásokra készül a Fidesz, az azt jelenti, hogy nem látja biztosítva 2018-as győzelmét.

Hiszen egy előrehozott választás mindig annak kedvez, aki jelen pillanatban nagyobb támogatottsággal bír, mint ahogy az a soron következő rendes választásokon várható lenne. Az egészen bizonyos, hogy a Fideszben, illetve annak gazdasági holdudvarában a hatalmi feszültségek tovább fognak éleződni a következő években. Ezzel párhuzamosan ráadásul tovább romlik a magyar emberek helyzete (egészségügy állapota, fizetésemelések elmaradása, kivándorlás stb.). Ezek a folyamatok a Fidesz szempontjából megfontolandóvá tehetnek egy előrehozott választást.

Valóban tett a kormányzat az elmúlt időszakban olyan lépéseket, amelyek akár egy előrehozott választás előkészítését is jelenthetnék. Azt azonban nem tudta megmondani a szóvivő, erre mekkora a reális esély.

Az MSZP alelnöke azt azonban kénytelen volt belátni, ha a Fidesz tényleg előrehozza a választásokat, akkor az a szocialista pártot nem fogja megfelelő állapotban találni. „A párt halad egy megkezdett úton, még nem vagyunk felkészülve a választásokra”, mondta.

Budai szerint viszont az MSZP készen fog állni, ha előrehozott választásokat kényszerít ki a Fidesz.

2014-ben megtapasztaltuk már a választási játékszabályok utolsó pillanatban történő, a kormánypártoknak kedvező módosítását.

Stabilitás kontra számok

Hivatalosan senki nem beszél arról, hogy előrehozott választások jönnének. Magára a lehetőségre utalt ugyan egyszer Orbán, de akkor is csak úgy, mint a stabilitás ellenpontjaként.

A Magyar Állandó Értekezleten tavaly decemberben úgy fogalmazott:

Én csak arra szeretnék mindenkit kérni, hogy idézze fel emlékét az öt évvel ezelőtti Magyarországról, és vesse azokat össze mindazzal, amit ma itt, Budapesten járva tapasztal. Kellő visszafogottsággal és szerénységgel azt mondhatjuk, hogyha sikerül a munkánkat folytatni, akkor ennek a ciklusnak a végére Magyarország már egy egészen elfogadható képet fog mutatni. A ciklus végének emlegetése nem indokolatlan. Itt talán érdemes fölidézni azt, amiről nem szoktunk beszélni, hogy valószínűleg mi vagyunk az egyetlen olyan európai ország – remélem, nem tévedek –, amely 1990 óta, az első választást követően minden parlamenti ciklusát kitöltötte. Magyarországon 1990 óta nem voltak előrehozott választások, akármilyen összetételű volt a kormány, jelentsen az a nemzetnek éppen hátrányt, éppen áldást, a stabilitás uralkodó szempontja volt a magyar politikának, és minden egyes parlament kitöltötte az ő mandátumát, még akkor is, ha esetleg a miniszterelnök meghalt, ha a miniszterelnököt elmozdították, vagy éppen elmenekült. De a parlamenti mandátumot, a négyéves mandátumot mindenki kitöltötte, és szerintem ez a stabilitás és kiszámíthatóság fontos értéke a magyar nemzetpolitikának.

Az esetleges előrehozott választásról megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot is, azt a választ kaptuk, hogy „a feltételezés nyilvánvaló ostobaság.”

Előrehozott választás? Előválasztás

A 2014-es országgyűlési választásokon nagyot buktak a baloldali tömörülés pártai, ennek egyik oka pedig az volt, hogy ugyan az együttműködés kényszerét felismerték, de megegyezni a részletekről csak hosszú hónapok és gyötrelmes alkudozás után sikerült.

Erre kínált alternatívát a Republikon Intézet a baloldali előválasztás ötletével (amiről bővebben itt olvashat), még 2015 év közepén. Akkor elvi szinten támogatta az ötletet az MSZP, az Együtt és a PM is.

Az elgondolás lényege, hogy megyénként rendeznének előválasztást az ellenzéki oldalon a miniszterelnök-jelölteknek, illetve ugyanígy a képviselő-jelöltek is megmérettetnék magukat a 106 egyéni körzetben.

Reinertől megtudtuk, a baloldali előválasztás ötlete nem került le az asztalról. Sőt, kezd körvonalazódni a dolog, a pártok elfogadták, hogy szükség van az előválasztásra.

Időben vagyunk, 2017-ben lehet majd rá sort keríteni,

– zárta Reiner.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik