A Nézőpont Intézet 2014 végén, hasonló időszakban készült felmérése alapján akkor csak minden negyedik válaszadó (25 százalék) gondolta, hogy összességében jól alakult a 2014-es év az ország szempontjából. 2015 végén ugyanakkor már a magyarok kétötöde (40 százalék) volt elégedett az eltelt évvel, ami egyértelmű javulást jelez – olvasható a közleményben.
Kiemelték: a 2016-os várakozásokat illetően elmondható, hogy az ország általános, jövőbeli kilátásainak megítélése még inkább pozitív irányba fordult. 2014 végén még kevesebben voltak optimisták (34 százalék), mint ahányan borúlátóak (46 százalék).
Jelezték: ezzel kapcsolatban “nem lehet figyelmen kívül hagyni” a politikai klíma változását. Míg 2014 végén a kormánypártok támogatottsága mélyponton volt, ezzel szemben 2015 végére – főként a bevándorlási válsággal összefüggésben kialakult “nemzeti egység” miatt – a Fidesz-KDNP tábora visszaerősödött. Hozzátették: mivel összességében magas az általános elégedettségi szint, és a várakozások túlnyomórészt pozitívak, a kormányzás félidejéhez közelítve elmondható: “nincs protesthangulat az országban”.
Kitértek arra is, hogy a magyarok több mint kétötöde (43 százalék) szerint javult az ország gazdasági helyzete az elmúlt évben. 2014-hez képest ez esetben is jobb az összkép, akkor még csaknem kétszer annyian (54 százalék) ítélték rossznak az évet az ország gazdasági helyzete szempontjából, mint ahányan javulást tapasztaltak (29 százalék).
Azt írták: még jobb az emberek véleménye az ország gazdasági helyzetének 2016-ban várható alakulásáról. Több mint felük (53 százalék) szerint további javulás várható gazdasági téren, csak negyedük (26 százalék) vár jövőre visszaesést. E kérdésben egy esztendő alatt teljesen átfordult a közvélemény – hívták fel a figyelmet -: 2014 végén még csak 34 százalék bízott a gazdasági sikerekben, a pesszimisták aránya 46 százalék volt.
Közölték: a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz megbízásából, december 3-7. között készült telefonos közvélemény-kutatásában ezer embert kérdeztek meg. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.
