Megfigyelők szerint ez a december 11-éig tartó értekezlet fontos állomása. A szövegben, amely jövő héten kerül a környezetvédelmi és a külügyminiszterek elé, még mindig több száz nyitott kérdés van. A dokumentum terjedelme is csak pár oldallal csökkent a hét közepéhez képest, amikor még mintegy 250 vitatott megfogalmazásról és 50 oldalról szóltak a jelentések. A legtöbb zárójeles megfogalmazás arra vonatkozik, hogy a különböző fejlettségű országoknak, milyen kötelezettségei legyenek.
A szombat déli határidőt a házigazda Franciaország szabta a szakértőknek. A delegációk egész éjjel dolgoztak, hogy megszülessen a lehető legfeszesebb tervezet. Laurence Tubiana francia főtárgyaló azt mondta, elkészült egy új tárgyalási alap.
Az új szövegváltozatból kitűnik, hogy minden fél megállapodást akar, de még így is jelentős politikai kérdések várnak megoldásra. Minden energiánkra, ügyességünkre, kompromisszum- és távolbalátó képességünkre szükségünk lesz ahhoz, hogy eredményre jussunk.
Nozipho Mxakato dél-afrikai nagykövet, a 134 fejlődő és feltörekvő országot tömörítő G77-csoportból, valamint Kínából álló blokk vezetője a néhai dél-afrikai elnököt, Nelson Mandelát idézte, aki szerint
a megállapodás mindaddig lehetetlennek tűnik majd, amíg létre nem jön.
Bár a 195 ENSZ-tagország közül 184 terjesztett be tervet arra, hogy a maga részéről csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, közülük sok azt a feltételt szabta ehhez, hogy pénzt kap a fejlett országoktól. Az egyik súlyos kérdés, hogy mely országok nyújtsanak ilyen támogatást. Az Egyesült Államok és más olyan országok, amelyektől eredetileg várták a támogatást, most azt kérik, a fejlődő országok közül a legfejlettebbek is járuljanak hozzá a pénzügyi alaphoz. Ezt ezek az államok visszautasítják.
A párizsi tanácskozás célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel.
