A kórház által közölt egymillió forint alig felét kapta a hét év után távozó aneszteziológus, aki egyike volt annak a hat orvosnak, aki a napokban felmondott. A doktornő könnyeivel küszködve mondta el a Tényeknek, miért döntött a felmondás mellett. A két problémának számára nem volt elfogadható megoldása. Elfogytak a szakképzett nővérek, emiatt egyre nehezebbé vált az ő munkájuk is, a másik ok pedig az, hogy az orvosok is elfogytak.
Azt mondta: a napi munkájuk mellett hetente többször is ügyeletet vállaltak. Gyakori volt, hogy 24 órán keresztül folyamatosan dolgoztak. Az orvosok és az ápolók is túlterheltté váltak. Azt mondta, hogy 2 éve nem emelték a fizetését, a napi munkájáért bruttó 509 ezer forintot kapott, ami nettó 325 ezer forint. Ehhez jött még az ügyeletért kapott pénz. Nem volt ritka, hogy heti 6 éjszakát nem aludt otthon.
Korábban az Index tárta fel, hogy a Szent Imre kórházból csoportosan távoznak az intenzív osztály orvosai. Akkor a kórház tudatta, kineveztek egy megbízott vezetőt és 15 szakember dolgozik (amúgy 20 orvossal működhetne az osztály), nem maradnak el a műtétek, a várólisták se lesznek hosszabbak. A Blikk szerint a betegek máshogy érzik, a lap csütörtökön azt tapasztalta, hogy bár időpontra mentek, másfél-két órát vártak és felháborodtak.
Az altatóorvosok nyugatra vándorlása nem csak a Szent Imre kórházban probléma. Berky Zsolt aneszteziológus a lapnak azt mondta, hiányuk akár egy egész kórházat megbéníthat. “Az a baj, hogy az aneszteziológusoknak nincs mellékes jövedelme. Nem kapnak hálapénzt, és nem tudnak magánpraxisba kezdeni. Így még ha átlagosan magasabb is a bérük, mint például a sebészeknek, rosszabb pozícióban vannak náluk” – tette hozzá a szakember.
A hírre reagálva csütörtökön Lázár János miniszter azt mondta, a kormány tájékoztatást kért az emberi erőforrások miniszterétől, az osztály működése “a státuszban maradó orvosoknak hála rendben van”, de kétségtelen tény, hogy Magyarországnak folyamatosan foglalkozni kell az egészségügy finanszírozásával, a kórházi orvosok fizetésével és a megkezdett életpályamodellek folytatásával.
