Kerék-Bárczy Szabolcsot, a Demokratikus Koalíció politikusát egy barátja fia kérte fel, legyen bérmakeresztapja. Vállalta. Megadta adatait, beszerezte plébániájáról a szükséges hozzájárulást. Leendő keresztfiával viszont közölte a hittantanára, hogy a DK politikusa addig nem lehet bérmakeresztszülő, amíg nem kér nyilvánosan bocsánatot a városmajori plébánostól, akit „megtámadott”.
A politikus Facebook-oldalán tisztességtelennek nevezi a hittantanár eljárását, bár elismeri, senki sem tévedhetetlen és mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz.
A szabadság és megbocsátás senki máshoz nem köthető jobban, mint Krisztushoz, s aki ezt megkérdőjelezi, legyen akár ateista vagy (szavakban) keresztény, blaszfémiát követ el.
A hittan oktatója szerinte kategorikusan szembemegy az Egyházi Törvénykönyvvel, amivel kapitális bakot lő, ráadásul visszaél egy fiatal hitével, amivel “tán még a bűn határát is súrolja.” A DK politikusa ezért segít neki, idézi az Egyházi Törvénykönyvet, amely pontosan rendelkezik arról, mi kell a bérmaszülővé váláshoz.
1. §. Ahhoz, hogy valakit a keresztszülői tisztség vállalására engedjenek, szükséges:
1. hogy maga a keresztelendő vagy ennek szülei, illetve az, aki őket helyettesíti, vagy ezek hiányában a plébános vagy a szentség kiszolgáltatója jelölje ki, és hogy alkalmas legyen és szándékozzék is ezt a tisztséget viselni;
2. tizenhatodik életévét betöltött személy legyen, hacsak a megyéspüspök más kort nem állapított meg, vagy megfelelő okból a plébános vagy a kiszolgáltató úgy nem látja, hogy kivételt kell tenni;
3. katolikus, megbérmált és a legszentebb oltáriszentséget már magához vett személy legyen, s éljen a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet;
4. ne kösse semmilyen törvényesen kiszabott vagy kinyilvánított kánoni büntetés;
5. ne legyen a keresztelendő apja vagy anyja.
2. §. Nem katolikus egyházi közösséghez tartozó megkeresztelt személy csakis egy katolikus keresztszülővel együtt és csak mint a keresztség tanúja fogadható el.
Kerék-Bárczy Szabolcs ezek alapján megállapítja, hogy tökéletesen megfelel a feladatnak, a pap kifogása egyházjog ellenes, sőt egyenesen “bornírt politikai állásfoglalás”, amit visszautasít. Ha kell, elmegy a kánonjog legjelesebb magyarországi tudósáig, Erdő bíborosig, vagy a Vatikánig, a fejleményekről pedig beszámol, mint “a totális magyar abszurd” újabb fejezetéről.
Kerék-Bárczy Szabolcs Facebook-oldalán többen nem értették, miért kellene bocsánatot kérnie, ezért felidézzük, hogy a korábban azt tette szóvá, a városmajori plébános a hegyvidéki közbiztonsági fórumon arra panaszkodott, temploma fedett előterébe bekvártélyozza magát néhány hajléktalan, a szentmisére érkezőknek kerülgetniük kell őket. Az atya rendőrséghez fordult, segítséget kért, hogy tisztítsák meg temploma környékét a hajléktalanoktól.
A DK politikusát, mint katolikust ez megbotránkoztatta, mondván, az egyház egyik legfőbb feladata az elesettek, rászorulók gyámolítása, segítése, a papnak éppen az lenne a dolga, hogy a hajléktalanoknak menedéket nyújtson.
A Kerék-Bárczy által megszólított pap Facebook-oldalán nem találtunk ezzel az üggyel kapcsolatos bejegyzést, csak egy felhívást, amelyből az derül ki, hogy a plébános paptársával kamaszok szüleinek tart önismereti csoportot.
A főbb kérdések: Mit kezdjek kamasz gyerekemmel? Hogyan támogathatom őt a leghatékonyabban? Hogyan lehetek hiteles előtte? Mit tehetek a dühömmel, amit a viselkedése okoz időnként? Mi folyik a családomban? Mi az én szerepem? Dühít a kamasz gyerekem, hol akadtam el?
Az atya, mint pszichodráma vezető a vereségek, kudarcok helyes kezelésére épít ki mintákat a csoportban dramatikus technikákkal. Alkalmanként 6000 forintért. A foglalkozásokért azért kérnek pénzt, mert amikor az ember hozzáállásában a változás küszöbén áll, akkor mindig visszaretten. “Ha azonban valamiért fizet, akkor nem marad le, végigcsinálja a folyamatot, és nem akad el közben.”
