Két hónapig dolgozott egy pozsonyi cipőboltban, azt mondja, „addig semmi gond nem volt, a munkámmal meg voltak elégedve.” Az asszony korábban egy másik somorjai bolt megnyitásában is részt vett, akkor sem volt gond a munkájával.
„Az egész országból jöttek segíteni nekünk megnyitni a somorjai boltot, többek között Dunaszerdahelyről, Trencsénből, Nagykürtösről. A problémák már ekkor kezdődtek. Az egyik hölgy zokon vette, hogy az anyanyelvemen szólok a szintén magyar, Dunaszerdahelyről érkező kollégához, valamint a telefonjaimat is magyarul intézem. Meg is jegyezték akkor többen, ha megjön a területi és a regionális menedzser, legyek inkább csendben, mert nem szeretik, ha valaki magyarul beszél”, mesélte egy helyi lapnak.
A nő mellett az arab származású üzletvezető állt ki, hiába. „…a területi menedzser figyelt engem egész nap, de a munkámban nem talált kivetnivalót. Este mégis behívott az irodába, ahol a papír, amely alapján elbocsátottak, már az asztalon várt. Indokolnia nem kellett, benne voltam még a három hónapos próbaidőmben. Ez ugye hivatalosan rendben van. Kérdeztem az okát a dolognak, csak annyit mondott, hallott ezt-azt.”
Aláírta a papírt.
