A paksi bővítéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásról Lázár elmondta, hogy a kormány 2013. novemberében tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy megállapodást köt Oroszországgal a beruházásról, két év elteltével közölte a testület, hogy eljárást indít emiatt. Brüsszelre is ráférne egy bürokráciacsökkentő reform – mondta a miniszter.
A bizottság kérdéseit kész a kormány megválaszolni. Magyarország 2014 januárban hozzájárulást kapott a bizottságtól, akkor még Barroso elnöktől, hogy aláírja a megállapodást Oroszországgal – jelentette ki Lázár.
Nem politikai, hanem kereskedelmi vitáról van szó a miniszter szerint: joga van-e Magyarországnak egy nem EU-tagállammal 12 milliárd eurós szerződést kötni? Kereskedelempolitikai vita robbant ki, ami arról szól, hogy az EU nagyvállalatai hogyan férnek hozzá a beruházáshoz – közölte Lázár. Magyarország a végletekig ragaszkodik ahhoz, hogy egy EU-n kívüli országgal is megegyezhessen, a leghatározottabban visszautasítja a kormány azt a magatartást, amivel Brüsszel megakadályozza, hogy az oroszokkal, Kínával vagy más országokkal gazdasági megállapodást kössön.
Magyarország az Orosz Föderációval olyan szerződést kötött, ami garantálja, hogy az európai vállalkozások legalább 60 százalékban, nyílt verseny keretében be tudnak kapcsolódni a beruházásba – közölte Lázár. Magyarország a Roszatommal közösen tendert fog hirdetni az európai vállalkozásoknak.
