Az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmásokból képzett arcképprofilok szerepelnek, azaz nem maga a fénykép, hanem az ahhoz rendelt úgynevezett technikai kapcsoló számok, amelyek alkalmatlanok az arckép visszafejtésére. Az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adatnak minősül – írja az MTI.
A profilokban csak ügyhöz kötötten kereshetnek a jogosult szervek, egyebek mellett a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtás vagy más nyomozást végző szerv. Az arcképelemzésnek két típusa lehet: ismeretlen ember azonosítása és személyazonosság ellenőrzése.
A jogszabály hatályba lépése után egy úgynevezett ősfeltöltést végeznek azért, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a – törvényben meghatározott – nyilvántartásokban kezelt arcképek. A kezelő például úti okmányokból vagy közlekedési okmányokból származó adatokat kap meg, de rendelkezésére állnak adatok a menekültügyi vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból is. Módosították a hírközlési törvényi is annak érdekében, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megfelelő formátumban kapjon adatokat az egyes szolgáltatóktól.
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényt Pintér Sándor belügyminiszter a bűnelkövetők gyors, korszerű technológián alapuló azonosítása miatt tartotta fontosnak és szükségesnek tartotta a szabályozást az okmányhamisítás új elkövetési módjaira, számos bűncselekmény határon átnyúló jellegére hivatkozva is. A törvényt 122 igen, 39 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már akkor jelezte kifogásait, amikor a kormány honlapján megjelent az előterjesztés. Úgy vélte, hogy a nyilvántartás a személyes adatok védelmét szolgáló korlátozások ellenére, “erősen veszélyezteti a magánszférát”.
A profilalkotási technológia azért jelent különös veszélyt a magánszférára, mert míg személyazonosító irattal vagy akár ujjlenyomattal való azonosításhoz szükség lehet az érintett együttműködésére (igazolvány átadása, ujjlenyomat adása), az arcképpel bármilyen helyzetben az érintett tudta nélkül is könnyedén azonosíthatóvá válik.
A TASZ szerint a bármilyen helyzetben, automatizáltan elvégezhető azonosítással az emberek elveszítik a személyazonosságuk felfedése fölötti ellenőrzésüket. Ezt a veszélyt különösen valóssá teszi a térfigyelő kamerák elterjedése.
Egy CCTV rendszer esetleges összekötése az adatbázissal vagy képeinek felhasználása lehetővé teszi az utcán sétálók vagy egy tömeg tagjai, például egy tüntetésen résztvevők azonosítását.
A jogvédők úgy vélték, ez súlyosan sérti a személyes adatok védelmét, ami alapvető jogba, s mivel a jogi garanciák elégtelenek, a törvény nem felel meg az alapjog korlátozás arányossági követelményének.
