Közélet

Orbán Viktor a mai zilált Európáról, és az egyházi iskolákról oktatott

A kormányfő kunszentmiklósi beszédének íve az első bencés iskoláktól a 21. századi készségekig hajlott, majd azokkal a latin sorokkal zárt, amivel Bach is szignózta a munkáit.

Az egyházi iskolarendszer, “az első bencés iskolától kezdve a protestáns kollégiumokon át a mai oktatási intézményekig annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kunszentmiklóson a református templomban, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános iskola felújítása és új épületszárnyának átadása alkalmából tartott avatóünnepségen.

2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lépésének évében Magyarországon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, akiknek a száma 2014-re már 195 ezerre nőtt.

A miniszterelnök szerint, amit az egyház tenni tud a szegények, az elesettek, a betegek gondozásában, az ifjúság nevelésében, a magyar kultúra, s azon belül a magyar nyelv őrzésében és ápolásában, arra a 21. századi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. A mai zilált Európáról nem is beszélve – fűzte hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, nem lehetne “beszédesebb képet” találni a reformáció 498. évfordulója illusztrálására, mint a kunszentmiklósi iskola megújítását. Az iskola régi épületét, szavai szerint a “hagyományost, az örökséget, azt, ami bevált” nem lerombolni kell, hanem megújítani.

Nem ideológia, hanem egy személy kell

A miniszterelnök utalt az 1960-as években épített, most lebontott épületszárnyra, “amely nem bizonyult tartósnak, alig élte túl a szocializmust”. Orbán Viktor szólt arról, hogy az új épülethez az építőanyagon túl olyan terv kellett, amely egyszerre hozza mindazt, amit a 21. század modern technikája lehetővé tesz, és mégis illeszkedik ahhoz, ami már megvan, ami már bevált. “Ez a kettő együtt maga a reformáció” – fogalmazott.

A fundamentum szerinte minden magát kereszténynek nevező közösség számára kétezer év óta ugyanaz.

Nem egy elv, nem egy gondolatrendszer, nem egy ideológia, hanem egy személy, s a vele való kapcsolat

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, azért mert egy élő kapcsolatról van szó, szükséges az új utak keresése, kellenek az új inspirációk.

A 21. század elején a magyaroknak az a lecke van feladva, hogy képesek vagyunk-e mindazt, amit ezer év magyar történelme, kultúrája, tudása és bölcsessége ránk hagyott, úgy megőrizni, hogy abból jövőt lehessen építeni.

Soli Deo gloria

Orbán Viktor emlékeztetett a magyar történelemre, amelynek során “sokszor kellett mások helyett, meg nem értve, egyedüliként helyt állni”. Olyanokért is ki kellett állnunk, “akik talán nem is tudták, nem is hitték, hogy erre a helytállásra szükség van” – fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott: az egyházi iskola őriz és újít, 21. századi tudást és készséget ad, amelyek az évszázadok alatt felhalmozott értékekre építenek.

Orbán Viktor beszédét latinul, a Soli Deo gloria – egyedül az Istené a dicsőség – jelmondattal fejezte be.

Ha már az egyházi oktatásról tartott edukációs jelleggel beszédet a kormányfő, akkor utolsó mondatához Soli Deo gloriához mi is hozzáfűzzünk egy kis „és azt tudta-e” típusú infót (a Wikipédia alapján), miszerint a Soli Deo gloria latin kifejezés egyike az öt solának, melyek a reformátorok hittételének összegzésére szolgáltak a reformáció alatt.

A barokk komponista, Johann Sebastian Bach hozzáfűzte az „SDG” kezdőbetűket a kézjegyéhez az összes kantátája zenei kézirataihoz és sok egyéb munkájához is. A dedikációt kortársa, Georg Friedrich Händel is használta.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik