A civil jogvédők örülnek, hogy segíthettek abban, hogy a pedagógusok kiálljanak a saját és a rájuk bízott gyerekek jogaiért. Nem zárják ki, hogy létre lehetne hozni, egy jogszerű etikai kódexet, ha az csak a pedagógusok törvényes kötelezettségeit bontaná ki. Ez a mostani azonban szerintük több törvényt és Alaptörvényben rögzített jogot is sért. A TASZ emlékeztet rá, hogy a köznevelési törvény eleve számos, erkölcsi tartalommal is bíró kötelezettséget ró a pedagógusokra. Azok azonban szükségszerűen általánosak.
Egy jogszerű etikai kódex ezeket a már meglévő kötelezettségeket tisztázná, vagyis nem tovább korlátozná, hanem a meglévő kötelezettségek teljesítésében segítené a pedagógust. Például pontosan hogyan teljesíthető egy adott helyzetben a pedagógusnak az a kötelezettsége, hogy „a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa”, mire kell ügyelnie, amikor a tanítás, nevelés mindennapi, nehéz helyzeteiben döntéseket hoz? Ebben kellene konkrét iránymutatás, de az etikai kódex jelenlegi tervezete nem segít, hanem inkább további, általános elvárásokat, követeléseket tartalmaz.
Nem lehetnek a törvényes kötelezettségeken túlmenő elvárások a kódexben, amely a Nemzeti Pedagógus Kar tagjaira érvényes. A jogvédők szerint azonban a Kar egy kényszertársulás, abba a köznevelési törvény belépteti a pedagógusok jelentős részét.
Mivel nem volt önkéntes a csatlakozás, a Kar saját szabályzata, etikai kódexe sem önkorlátozás. Ezért a Kar Etikai Kódexe nem korlátozhat jogokat a törvényben megszabottakon túl. Az alapvető jogok csak törvényben korlátozhatók. Senkinek az alapvető jogait nem lehet úgy korlátozni, hogy előbb kötelezően beléptetik egy egyesületbe, majd az egyesület valamilyen saját szabályzatában korlátozzák a jogait. Az állam a kötelező beléptetéssel „kiszervezi” az alapjogok korlátozását, hogy ezzel bújjon ki a korlátozások igazolásának terhe alól. Ez önmagában is jogsértő.
A TASZ példákat is hoz arra, milyen jogokat sért a kódex tervezete.
Gyermekjogok: a „nemzet érdekét” előbbre sorolva a tervezet nem engedi, hogy a pedagógusok mindenek felett a gyermek érdekét vegyék figyelembe döntéseik során – pedig ezt írja elő az ENSZ hazánkat is kötelező gyermekjogi egyezménye!
Szólásszabadság: pl. a tervezet megszabja, kivel miről beszélgethet a pedagógus – otthon is!
Lelkiismereti szabadság: pl. a tervezet szerint a pedagógus saját morális ítélete nem térhet el a nevelőtestületétől – akkor sem, ha egyedül ő áll ki egy igazságtalanul bántott gyermek mellett.
Magánélethez való jog: pl. a tervezet előírja, hogyan jelenhet meg a pedagógus a nyilvánosság előtt munkaidőn kívül – akkor is, ha éppen a családjával tölti az idejét.
A TASZ várja a Nemzeti Pedagógus Kar reakcióját, addig is elolvasható a tervezet alkotmányellenes vonatkozásait bemutató álláspontja.
