Az Amnesty International Elkerítve (Fenced Out) címet viselő jelentése szerint a kormány többszörösen megsértette a nemzetközi jogot, amit az EU Luxemburgban tárgyaló miniszterei nem tűrhetnek szótlanul. A jogvédők felszólítják az EU-t, vonja felelősségre Magyarországot az emberi jogok megsértéséért, nyújtson védelmet az úton levőknek azáltal, hogy még a tél beállta előtt biztonságos és legális útvonalakat nyit Európa felé.
Magyarország csupán néhány lépésre van attól, hogy teljesen lezárja határait Horvátországgal és Szerbiával. Még azokat is szinte biztosan visszaküldik valamelyik balkáni tranzitországba, akik valahogy képesek átcsusszanni az összezáró kerítés utolsó résein. (John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója)
Szerinte Magyarország nem tartja be a rá vonatkozó emberi jogi kötelezettségeket, nem működik együtt a többi uniós és balkáni országgal, jó úton halad afelé, hogy “menekültvédelem-mentes övezetté váljon.”
A kerítés építése, a migránsok kriminalizálása és sietős visszaküldése a Balkán tranzitországaiba, azt a célt szolgálja, hogy Magyarországot elszigetelje a globális és európai menekültválságtól. Az elemzés szerzői úgy vélik, a magyar intézkedések szerkezeti szintű fenyegetést jelentenek a törvényesség érvényesülésére és az emberi jogok tiszteletben tartására, amit az EU más tagországai, intézményei nem hagyhatnak figyelmen kívül.
Az ár az emberi jogok iránti tisztelet teljes hiánya
Ott voltunk, amikor Zákányban a Horvátország felől érkező menekülteket vonatra tették, hogy Ausztriába vagy tovább mehessenek. Ez az út talán az utolsó rendelkezésükre álló lehetőségek egyike, hogy egy biztonságosabb életet élhessenek. (…) Nem tudjuk ez meddig marad így. (Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója)
Az Amnesty International felszólítja az EU tagországait és intézményeit, hogy az újabb emberi jogi jogsértések megelőzéséért Magyarországon aktiválja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7. cikkében (1) foglaltak szerinti védelmi mechanizmust. Az felhatalmazza az Európai Tanácsot, hogy figyelmeztetésben részesítse azt a tagországot, ahol nyilvánvalóan fennáll a kockázata, hogy sérül a jogállamiság és az emberi jogok.
Az EU-nak megvan a hatalma arra, hogy hivatalos tárgyalásokba kezdjen Magyarországgal a menekültekkel és migránsokkal való felháborító bánásmódja miatt, és nyilvánvalóvá tegye mindazon országok számára, melyek nem tartják tiszteletben az EU-s és a nemzetközi jogszabályokat, hogy mindennek van határa. Az EU-nak ezt még azelőtt kell meglépnie, mielőtt még túl késő lenne. (Iverna McGowan, az AI európai irodájának megbízott igazgatója.)
Mindennek van egy határa
Szerinte az emberi jogok magyarországi helyzetének ellenőrzése újra meg újra feledésbe merült. A tagországok és az intézmények folyamatosan arra igyekeztek hárítani a felelősséget, aki az emberi jogok fenntartásáért felel az EU-ban. Ezt a problémát sürgősen át kell hidalni, határozottabb fellépés kell a jogsértésekkel szemben, tegye azt valamely EU tagállam vagy akár intézmény.
A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 26 oldalas elemzése – amely az AI szakértői által menekültekkel készített interjúkat és esettanulmányokat is tartalmaz – arra jut, hogy Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, amit csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségei rovására tud elérni.Az Amnesty International országos kutatásában elemezte, hogy a rendőrök miként bánnak a menekültekkel és migránsokkal, milyenek a fogadási körülmények, miként alkalmazzák azokat az új törvényeket vezetett be, melyek végül olyan agresszív lépéseket eredményeztek, mint a határok őriztetése katonákkal és rendőrökkel, akik gumilövedéket, könnygázgránátot és pirotechnikai eszközt is használhatnak.
Gépfegyverektől roskadozó járművek és a különleges erőkre jellemző fegyverekkel felszerelt katonák sorakoztak fel a Horvátországgal közös határon.
A jelentés idéz olyan vallomásokat, amelyek azt igazolják, hogy a hatóságok számos alkalommal folyamodtak túlzott erőszakhoz. Hiba, egy 32 éves iraki menedékkérő combcsonttörést szenvedett, miután egy magyar rendőr nekilökte a falnak egy budapesti vasútállomáson. Hiba végül eljutott Németországba.
Most arra várunk, hogy elbírálják a menedékkérelmünket, de más menedékkérők azt mondják, hogy el fogják utasítani és visszaküldenek minket Magyarországra – onnan pedig Irakba. De fogalmam sincs, hogyan mehetnénk vissza Tikritbe, nem biztonságos.
“Szánalmas” humanitárius reakció
Az új törvények lehetővé tették, hogy Magyarország Szerbiát a biztonságos országok listájára tegye, a határt irregulárisan átlépő menekültek és menedékkérők büntetőeljárás elébe is néznek, ami nemzetközi emberi jogokba ütközik. A dokumentum részletezi a hatóságok “szánalmas humanitárius reakcióját és az emberek megfelelő fogadásához szükséges felszerelés teljes hiányát. A szükséges készletek, étel és sátor hiányában a Budapest főbb pályaudvarain menekültek tömegei voltak kénytelenek a főként önkéntesek által, adományok formájában érkező segítséggel beérni.
Szeretnék békében új életet kezdeni. Úgy bánnak velünk, mint az állatokkal, sőt, még annál is rosszabbul.
Ezt Dina, egy 46 éves szír nő mondta, aki 16 órát töltött rendőrségi őrizetben, élelem és víz nélkül.
Elveszik a kedvünket attól, hogy itt maradjunk, úgy érezzük, hogy nem látnak minket szívesen.
A dokumentum hangsúlyozza a bevándorlás megfékezésére költött óriási összegek, és a menedékkérelmek feldolgozására szánt költségek között húzódó hatalmas különbségeket. Körülbelül 30,5 milliárd forintot öltek a szerb-magyar határon álló kerítésbe, ami több mint háromszorosa a Bevándorlási és Állampolgársági hivatal 2015-ös 8,5 milliárd forintos költségvetésének.
Az iszonyatos menekültellenes műveletek költségei elképesztő mértékűek, és emberek ezrei fizetik meg jogaik, egészségük és jólétük árán. (John Dalhuisen)
Az AI európai és közép-ázsiai igazgatója szerint ezt a pénzt sokkal okosabban is fel lehetne használni: életeket lehetne menteni a segítségével, jövőket lehetne megalapozni. “Itt az idő, hogy végre minden EU tagország befektessen egy összehangolt és emberséges megoldásba.”
A 7-es cikkely
Mint korábban megírtuk Brüsszelnél általában a kötelezettségszegési eljárás végső szankcióját jelenti a 7-es cikkely alkalmazása. Az ugyanis a lehető legdrasztikusabb lépés egy tagállam ellen, ezért sokan az EU atombombájának nevezik. A Lisszaboni Szerződés 7. cikke szerint az EU alapértékeinek súlyos és tartós megsértésekor felfüggeszthetik egy tagállam jogait, így szavazati jogát is, amire még nem volt példa az unió történetében.
Az atombombának is nevezett rendelkezés végső soron megvonná Magyarországtól mindazon jogokat, amelyek minden uniós tagállamot megilletnek, tehát mintegy kizárná hazánkat a tagállamok közül. Hétfőn este az Európai Parlamentben a liberális frakció már bemutatta javaslatát, hogy alkalmazzák Magyarországra az EU-s alapszerződés 7. cikkében szereplő eljárást, de az EP emberi jogi szakbizottságában ülő frakció-koordinátorok már azelőtt leszavazták az ötletet, hogy egyáltalán napirendre kerülhetett volna.
