Bevált a migrációval kapcsolatos törvénycsomag, szeptember 15-ei hatályba lépése óta lényegesen csökkent az illegális bevándorlás – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este. Arról, hogy ez azért nem teljesen így van, itt írtunk.
A bíróságok jól helytálltak, a tranzitzónák működnek, mindenhol van tolmács, ám akik féltéglával jönnek, azokkal nehéz együttműködni – jegyezte meg a miniszter. Ezeket az embereket kioktatták arra, hogy hol milyen szabályokat miként kerüljenek meg, megtagadják például az ujjlenyomatot, a regisztrációt, amire nem is lehet kötelezni őket – említette meg.
“Itt embercsempészek által szervezett exodus zajlik” – mondta Trócsányi László. Sok félreértés van Nyugat-Európában a magyarországi helyzettel kapcsolatban, például az, hogy itt valamiféle tortúrának lennének kitéve a bevándorlók. Ezt vissza kell utasítani – szögezte le a miniszter.
Az ország szabályozott keretek között fogadja a migránsokat, miközben hiányoznak az egységes nemzetközi, európai megoldások. Például eltérő az ENSZ és az EU álláspontja abban a tekintetben, hogy Szerbia menekültügyi szempontból biztonságos ország-e. A magyar szabályozás felállított egy vélelmet, hogy Szerbia általában biztonságos tranzitországnak tekinthető, ám ezt a konkrét menekültügyekben lehet vitatni és megdönteni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak schengeni országként kötelessége megvédeni ezt az övezetet. Ezt az ide tartozó országok joggal várják el, és sokan elismerik, hogy Magyarország erőfeszítéseivel nemcsak magát, hanem Európát is védi. A miniszter kitért arra is, hogy Németországban tapasztalatai szerint tanácstalanok a hatóságok.
A szeptember elsején életbe lépett családi csődvédelemről Trócsányi László azt mondta, hogy bár hivatalosan elindult a rendszer, a társdalomban ez még nem tudatosult. Lehet, hogy újra kell gondolni az ezzel kapcsolatos kommunikációt. Ilyen jogintézmény Magyarországon még nem volt, és talán az elnevezése miatt ódzkodnak tőle az emberek, pedig az adósságátrendezés Nyugat-Európa számos országában régóta bevett intézmény- tette hozzá.
Az igazságügyi tárca dolgozik az új egyházügyi szabályozáson. A nyilvántartás ismét a bíróságok feladata lesz, az országgyűlés pedig nem az egyház elismeréséről dönt majd, hanem az együttműködésről. Az új szabályozás kialakításához ötpárti egyeztetést tart szükségesnek a miniszter, ami nagyobb legitimációt biztosít majd az törvénynek.
Trócsányi lászló elmondta, hogy zajlik az új büntetőeljárási kódex kodifikációja is. A cél egy gyors, hatékony, igazságos és kiszámítható perrend megalkotása, amelyben megjelenik az eljáró hatóságok konkrét, megragadható felelőssége. Így talán elejét lehet venni annak a gyakorlatnak, hogy egy eljárás elhúzódásakor egymásra mutogat a nyomozóhatóság, a vádhatóság és a bíróság.
A 2003-ban indult Kulcsár-ügyben például 2005-ben volt vádemelés, 2008-ban elsőfokú ítélet, 2010-ben másodfokon hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést és új eljárásra utasítottak, és 2015-ben még mindig az elsőfokú eljárás tart – jegyezte meg a miniszter, aki szerint ez felvetheti az eljárási szabályok hatékonyságának kérdését is.
Trócsányi László szerint túl sok a hatályon kívül helyezés a másodfokú büntetőperekben. Az új szabályozásnak abba az irányba kell majd mutatnia, hogy a másodfokú bíróságok, ha lehet, hozzanak érdemi döntést, akár az elsőfokú ítélet kiegészítésével, korrekciójával is. Ugyancsak átgondolásra szorul a népi ülnökök – első fokon a háromtagú bírói tanácsban a hivatásos szakbíró mellett ítélkező civilek – szerepe. Van-e még egyáltalán ennek a rendszernek értelme vagy csak álgaranciákat hordoz, miközben adott esetben szükségtelenül lassítja, bonyolítja az eljárást? – tette fel a kérdést.
A miniszter beszélt a polgári perrendtartás kodifikációjáról is. Ennek során fontos törekvés a perelőkészítő szakasz hangsúlyosabbá tétele, az egyszerűbb és a bonyolultabb ügyek világos elkülönítése, eltérő szabályozása annak érdekében, hogy minél hatékonyabbak legyenek a polgári eljárások – mondta a miniszter.
