A Republikon Intézet megbízásából készült Ipsos-kutatást két időpontban, nyár elején és szeptember második hetében végezték, országos reprezentatív mintán, megegyező kérdésekkel.
67 százalék elutasító
Ebből kiderül, hogy alapvetően nem változott a menekültek társadalmi megítélése: a nyár elején mért 64 százalékhoz képest szeptember elején is a magyarok döntő többsége, 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy veszélyt jelentenek, így nem kellene befogadni őket. Szintén stabil azok aránya, akik szerint viszont Magyarországnak kötelessége lenne a menekültek befogadása: nyár elején és végén is a társadalom szűk ötöde gondolta így.
A magyarok mindemellett nem fogadják el a kormányzat által sugallt „gazdasági bevándorlók” képet: a megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a menekülthullám hátterében háború és életveszély húzódik. Csak a választók bő negyede vélte úgy, hogy az EU-ba érkező menekültek többsége gazdasági, megélhetési okokból indult útnak.
A Jobbik ráharapott a gazdasági bevándorlásozásra
Meglepő módon a gazdasági bevándorlókról szóló magyarázatot nem a kormánypárt szavazói hangoztatták, hanem a Jobbikéi. A Fidesz szavazók abszolút többsége ezzel szemben úgy véli: a háború elől menekülőkről van szó.
Akárcsak nyár elején, szeptemberben is jelentős eltérések vannak a menekültek megítélésében pártpreferencia szerint.
A legnagyobb változást az MSZP szavazói között mérték: a párt szimpatizánsai szeptemberre jóval befogadóbbak lettek, mint korábban: nyár elején minden negyedik, mostanra már minden harmadik szocialista szavazó képviselte azt, hogy Magyarországnak kötelessége lenne a menekültek befogadása. Ezzel mára az MSZP-szavazók – a DK szimpatizánsai mellett – a leginkább befogadáspártiak.
Elutasítóbbak lettek ugyanakkor a Jobbik és az LMP szavazói. A Jobbik beelőzte elutasításban a Fideszt is: a június-július fordulóján készített mérésben 71 százalékuk vélte úgy, hogy a menekültek veszélyt jelentenek, szeptemberre ez az arány 83 százalékra nőtt.
A Lehet Más a Politikai szavazói között szintén erősödött az elutasítás (és kismértékben csökkent a befogadás): nyár elején mintegy felük, mostanra viszont kétharmaduk utasítja el a menekültek befogadását.
Az adatok alapján az Együtt, PM és Liberálisok szavazói a leginkább bizonytalanok a kérdés megítélésében, és ez korántsem csökkent a nyár alatt, sőt: akkor negyedük, ma már viszont harmaduk nem tudott dönteni a két állítás között.
