Több százan tartanak még a magyar határ felé Szerbiában. A szerb-macedón határ mellett fekvő Presevóba hétfőn kétezren érkeztek, ők még nem értek el Horgosig. Az MTI tudósítója pedig több tucatnyi olyan bevándorlóval találkozott kedd éjszaka, aki a síneken gyalogolt a határátkelőhely felé.
Élőlánc katonákból és rendőrökből
A határátkelőn viszont már nem engednek át senkit – legalábbis ezt mondják az újonnan érkezőknek.
A Horgos 2 nevű határátkelőhelyen elsősorban az autópályáról letiltott járművek kelhetnek át 7 és 19 óra között, az átkelőt azonban hétfő kora este lezárták előttük, hogy a menedékkérőket ide tereljék. A főleg a Közel-Keletről érkezőket buszokkal szállították Presevóból, Belgrádból, Szabadkáról és Magyarkanizsáról az átkelőhöz, ahol kisebb csoportokban engedték be őket Magyarország területére.
Érkezik a GYODA-vonat
A magyar határrrendészeti szervek hétfő este – nem sokkal a határvédelmi szigorítások életbelépése előtt – közölték a határátkelőhelyen tartózkodó menedékkérőkkel: a zöldhatáron 35 méterenként egy-egy rendőr vagy katona áll, ezért ne próbáljanak meg ott átjutni Magyarországra – mondta egy arab-angol tolmács az MTI-nek Horgoson.
A hétfői nap eseményeit itt tekintheti meg >>
Jöhet a válsághelyzet
A magyar hatóságok minden eljárást az európai jognak és protokollnak megfelelően fognak végezni a zöldhatár lezárását követően is, az illetékes minisztériumok, a bevándorlási hivatal és a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére – mondta Kovács Zoltán a röszkei határátkelőnél tartott éjszakai sajtótájékoztatóján. A jövőben visszafordítják mindazokat, akik nem adtak be menedékkérelmet Szerbiában.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy minden feltétel adott a válsághelyzet kihirdetéséhez – annál is inkább, mert csak hétfőn 9 ezer illegális határátlépőt fogtak el a hatóságok -, és a kormány előtt van az erre vonatkozó javaslat.
Röszkénél és Tompánál alakítottak ki olyan áteresztési pontokat, ahol a bevándorlók benyújthatják menedékkérelmüket és meg is várhatják ezek elbírálását. Ugyanakkor, akit a zöldhatáron elfognak, azt gyorsított eljárásban bíróság elé állítják. A tárgyalásokat a helyszínen bonyolítják le.
Előbb a határvédelem, utána az osztozkodás
Kovács Zoltán szerint ígéretes eredménnyel zárult az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői, Brüsszelben megtartott találkozója. A magyar kormánynak ugyanakkor továbbra is az az álláspontja, hogy azután van értelme a menekültek elosztásáról beszélni, ha Európa meg tudja védeni a határait. Ehhez uniós segítségnyújtás szükséges a legkritikusabb pontokon – például Görögországban – Magyarország pedig kész ehhez hozzájárulni – fűzte hozzá.
Ugyancsak szükségesnek tartják egy pénzügyi alap létrehozását a válságövezetet környező országok számára annak érdekében, hogy ott támogassák a menekülteket, ahol még valóban menekültek – mondta Kovács Zoltán.
A magyar hatóságok eleget tettek a dublini egyezményben előírt kötelezettségeiknek, vagyis minden illegális határátlépőt regisztráltak. Ugyanakkor ez az elmúlt időszakban ezt az eljárást éppen a bevándorlók ellenállása nehezítette – hangsúlyozta.
Lehet tranzitzóna, de minek
A kedden életbe lépett tíz jogszabály-módosítás bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.
A sok kérelem megfelelő kezeléséért speciálisan lefolytatható eljárást is bevezetnek, ezzel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkre.
Az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetővé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem alakít majd ki ilyen létesítményeket, hiszen azok feleslegesek lennének.
Börtön az illegális határátlépésért
Az életbe lépett jogszabály-módosítások szerint változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.
Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont – 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles – járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.
Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.
Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.
A parlament előtt van egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést várhatóan szeptember utolsó hetében fogadhatja el az Országgyűlés.
