Kiszelly Zoltán politológus a hirado.hu-nak azt mondta, jelenleg Németországban mintegy 600 ezer alacsonyabb státusú, valamint 27 ezer tanoncmunkahely betöltetlen.
Óriási munkaerőigény van Németországban jobbára a magas szakképzettséget igénylő állásokra, valamint az ottani árszínvonalhoz képest rosszul fizetett idegenforgalmi és szociális szektorban.
Utóbbi szektorokban általában bruttó 2000 euró körüli a fizetés. Ez a magyaroknak óriási összeg, de a kinti árakhoz képest elég szerény summa. A képzetlen migránsoknak mégis megfelelő lehet az új élet elkezdéséhez, mivel odahaza feladtak mindent. Az elemző ismert német modellnek nevezte, hogy külföldi vendégmunkások biztosítják a gazdaság működését, és a jólétet. Szociális munkások, nyelvtanárok segítik a menekültek beilleszkedését, hogy mielőbb el tudjanak helyezkedni a hiányszakmákban.
Kiszelly ezzel magyarázta, hogy Merkel kancellár azt mondta, „ha kell, akár 800 ezer menekültet is befogad Németország, de ilyen mértékben ez nem mehet tovább, a menekültek regisztrációját előíró Dublin III. rendelet továbbra is érvényben marad a schengeni övezetben”. A politológus arra is kitért, hogy Németországban megjelentek olyan hangok, amelyek uniós pótköltségvetést sürgetnek, hogy támogatást kapjanak a 800 ezer menekültnek szükséges lakásépítési programhoz. A német szólamok egyike az is, hogy azok az uniós országok, amelyek nem hajlandók befogadni a kvótarendszerben meghatározott menekülteket, fizessenek migránsonként 6 ezer eurót – mutatott rá a tagállamok közötti meccsekre a politológus.
A kis nyugdíjcsoda
Augusztusban a Handelsblatt című üzleti lap azt írta, hogy Németországban a csökkenő nyugdíjjárulék és a kedvezőtlen demográfiai helyzet dacára jelentősen nő a nyugdíjbiztosítás bevétele, ami a bevándorlásnak, főleg a kelet-közép-európai uniós társállamokból érkező munkavállalók befizetéseinek tulajdonítható. Ez a “kisebbfajta csoda” nem történhetett volna meg, ha nem érkezne Németországba egyre több bevándorló – írta a Handelsblatt.
A 2008-2013-as időszakban a német állampolgárságú járulékfizetők száma csupán 81 253-mal emelkedett – ezzel megközelíttette a 35,3 milliót -, a külföldi járulékfizetők száma viszont 3,79 millióról 4,73 millióra nőtt, és így a járulékfizetőknek már több mint egytizede külföldi. A 2014-es kimutatás még nem készült el, de feltételezhető, hogy a bevándorlók beáramlása nem tört meg, inkább erősödött.
A kis nyugdíjcsoda című összeállítás szerint a legtöbb új járulékfizető Lengyelországból, a balti államokból, Szlovákiából, Szlovéniából, Csehországból és Magyarországról érkezett, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott tagországok állampolgáraira vonatkozó korlátozások megszűnése révén, de a románok és a bolgárok száma is növekedik.
Az új járulékfizetők túlnyomó többsége munkaviszonyban áll, és csupán 0,3 százalékuk kap munkanélküli ellátást vagy szociális segélyt (amelyekből szintén vonnak nyugdíjjárulékot). Ugyanakkor az új uniós tagországokból származó biztosítottak 60 százaléka alacsonyabb képzettséget igénylő munkát végez, és csak 3 százalékuk tartozik a legmagasabban képzettek közé – írta a Handelsblatt.
Mint korábban megírtuk, Heller Ágnes filozófus szerint Magyarországnak is kellenének a szakemberek, jó adófizetők, és a „migránsok ezt a hiányt be is tudnák tölteni, pillanatnyilag alig vannak a menekültek között idős és beteg emberek, senki sem szorulna segélyre”.
