A Republikon Alapítvány elnöke szerint a hazai választók egyharmada baloldali, liberális, de ők ma “anyátlanul” állnak egy “végtelenül megosztott és hiteltelen pártstruktúrával szemben”, és ez a helyzet teszi őket reménytelenné. Hozzátette: ezt a helyzetet kizárólag pártokkal nem lehet feloldani, ehhez kellenek a civilek is. Hozzátette: felmérésük eredményei alapján a válaszadók kétharmada lát komoly problémákat az alkotmányossággal és a demokráciával kapcsolatban, és még a Fideszt támogatók körében is egyharmados ez a mutató.
“Ne a jelenlegi szavazótábor újrafelosztásáért dolgozzunk!” – szólított fel Beke Károly, az MSZP országos elnökségének tagja, aki szerint az 1,1 milliós bázist két és fél milliósra bővítve kellene leváltani a most hatalmon lévőket, ehhez viszont a politika, a civilek és a szakszervezeti szféra kapcsolódási pontjainak megtalálására és intézményrendszerének kiépítésére van szükség.
Juhász Péter, az Együtt alelnöke azt emelte ki: a legelső feladat Magyarország demokratizálása; “erőt kell tudni mutatni, de ez nem megy egyesével” – mondta, kitérve arra is, szerinte ma jól látszik, hogy az ellenzéki oldalon senki nem tudja, miként kellene leváltani a jelenlegi hatalmat.
Papp Réka Kinga civil aktivista arról beszélt: kérdés, hogy a civil szervezetek hűbéresi vagy partneri viszonyban állnak a működési költségeiket előteremtő “szponzorral”, ahogyan az is, miként sikerül megszólítani és bevonni a tevékenységbe a vidéki embereket, akik szintén részt vettek a tavalyi kormányellenes megmozdulásokon. Jan Niklas Engels, a Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti irodájának képviselet-vezetője arról beszélt a Republikon Intézettel közösen szervezett tanácskozáson, hogy két év alatt szerzett tapasztalatai szerint mély szakadék tátong a politikai és a civil világ között Magyarországon.
Még akár nyerhetnek is esetleg, talán
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatásvezetője friss kutatásuk eredményeiről beszélt, amely szerint azon civil szervezetek közül, amelyek a 2014-es választások óta “mertek politizálni”, a válaszadók 44 százalékának rendezvényén vett részt politikus, és egyharmad azok aránya, amelyek szakkérdésben egyeztettek politikussal. A kutatási eredmények alapján közölte: a civilek tudják, hogy eredményes működésükhöz anyagi háttérre van szükség, de attól tartanak, hogy ha pártokkal együttműködnek, a hitelességüket tehetik kockára.
A migrációról rendezett kerekasztalon Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid aktivistája annak a véleményének adott hangot, az érkezők elleni közhangulat enyhítéséért talán úgy lehet tenni, ha sem a menedékkérőket, sem a gyűlölködőket nem tömegként, hanem egyénekként kezelik. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke azt hangsúlyozta a vitában: nem az a kérdés, hogy a hazai nélkülözőknek vagy az érkező menekülteknek segítünk, és “elképesztő aljasságnak” nevezte, hogy vannak erők, amelyek politikai tőkét kovácsolnak a válságból.
„A rendszer autoriter irányba mutat”
Az alkotmányosságról rendezett kerekasztal-beszélgetésen Heller Ágnes filozófus azt emelte ki: Magyarországon a liberális demokrácia és jogállam három feltétele közül kettő (az intézményrendszer és az elkötelezett vezetők) a rendszerváltás idején adott volt, de a harmadik feltétel, hogy legyenek az e berendezkedés mellett elkötelezett állampolgárok, akkor sem volt meg, a vezetők pedig nem igazán tudták, milyen államot irányítanak. Kiemelte: addig nem lépnek előre a demokratikus ellenzéki pártok, amíg híveik nem hagynak fel azzal, hogy megosztó személyiségnek nevezzék egymás vezetőit.
Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke azt mondta: Magyarországon ma demokrácia van, de a rendszer autoriter irányba mutat. Az alaptörvény legitim, “még akkor is, ha nekem nem tetszik, és ezernyi probléma van vele”. Hozzátette: ezt a rendszert a demokratikus ellenzéki erők választási győzelme esetén nem trükkökkel, hanem a rendszer szabályainak betartásával kell megváltoztatni; ehhez kell összegyűjteni a szükséges politikai erőt.
Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselő, a törvényalkotási bizottság alelnöke szerint napjainkban már-már az a kérdés, demokratikus jogállam van-e Magyarországon, hiszen nem az a kérdés, hogy megteremtették-e annak intézményrendszerét, hanem hogy működik-e.
Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke azt mondta, egyetért abban Orbán Viktorral, hogy Magyarországon ma illiberális demokrácia van. Szerinte a legutóbbi választás többé-kevésbé szabad volt, de fair nem. Megjegyezte: léte során a liberális demokrácia mindig válságban volt, és abból rendre megújultan került ki, míg a diktatúrák sosem voltak válságban, egyszerűen összeomlottak.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint Magyarországon ma demokrácia van, de az centralizált és azt a célt szolgálja, hogy “egyetlen ember akarata lehetőleg korlátlanul érvényesülni tudjon”. Szavai szerint jogállamiság és alkotmányosság ma nincs, utóbbi azzal szűnt meg, hogy négy esztendeje konszenzus nélkül fogadták el az alaptörvényt; ugyanakkor, globálisan jutott válságba az a demokráciamodell, amelyről a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján másolták a magyar alkotmányt.
