Közélet

Durván megnőtt a rokkantak foglalkoztatási aránya

Sipos Anikó
Sipos Anikó

újságíró. 2015. 06. 16. 12:59

Míg az ezredforduló környékén 12, jelenleg mintegy 18 százaléka tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon a gazdaságilag aktív, megváltozott munkaképességű személyeknek. Miközben ez az arány még mindig jóval elmarad az Európai Unió 40-50 százalék közötti átlagtól, kérdés az is, hogy az érintettek visszatérése a munkaerőpiacra mennyire lesz tartós. Döntő többségük ugyanis a jelenleg futó hazai és uniós bérköltség-támogatással tudott elhelyezkedni.

A Trenkwalder összegzése szerint miközben az újonnan rokkanttá nyilvánítottak száma nyolc év alatt kevesebb mint a felére esett vissza, jelentősen átrajzolódott a munkaképességet befolyásoló különféle szervi bajok előfordulási gyakorisága is. Magyarországon mintegy 750 ezer megváltozott munkaképességű személyt tartanak nyilván: közülük 185 ezer a gazdaságilag aktív, e csoporton belül pedig mintegy 140 ezret foglalkoztatnak (az összes rokkant 18,6 százaléka).

A megváltozott munkaképességűek közül a legnagyobb arányban a nyugat-dunántúli megyékben, Budapesten és a Dél-Alföldön tudnak elhelyezni (20-22 százalék), míg Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon mindössze 13-15 százalék között mozog ez az érték.

„Az ellátási adatokból arra következtethetünk, hogy az elmúlt 3 évben évente 14-16 ezer fő került ki az egészségkárosodáson alapuló ellátások valamelyikéből, döntően a munkaerőpiacra. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a különféle járulékkedvezmények, foglalkoztatást segítő támogatások és a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitációs hozzájárulás miatt megnőtt a kereslet a megváltozott munkaképességűek iránt” – összegezte Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője.

Fontos tételek a cégeknek

Ha egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást.

A rehabilitációs kártyával foglalkoztatott dolgozók munkabérei után pedig nem kell szociális hozzájárulást fizetni a cégeknek. 2014-ben több mint 7 milliárd forint befizetését spórolták meg így a cégek – átlagosan 28 800 munkavállaló után. 2015 februárjában pedig már 30 191 fő után vett igénybe több mint 589 millió forint kedvezményt a 8500 körüli munkaadó.

Szigorodó bizottságok

Az elmúlt 10 év igen jelentős fejleménye, hogy az aktív lakossághoz képest jelentősen visszaesett a 10 ezer aktív korúra jutó új rokkantak száma. Míg 2005-ben ez a szám országos szinten 56 volt, 2013-ban mindössze 25.

Bár ebben az időszakban 4,2-ről 4,3 millióra növekedett a hazai népesség gazdaságilag aktív csoportjának létszáma, a változás oka elsősorban a több lépcsőben bevezetett rehabilitációs reformban keresendő. Ennek során ugyanis a bizottságok a korábbinál szigorúbb vevőprotokoll alapján járnak el. Az ellátások megállapításánál is szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, ami eleve sokakat eltántorít a vizsgálatra jelentkezéstől is.

Kevésbé ismert kedvezmények – a cukorbetegségre, Chron-betegségre is

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy ilyen audit során az állomány összetételétől függően a munkatársak akár több mint 5 százalékáról is kiderülhet olyan tartós egészségügyi probléma, amely őt és cégét is kedvezményekre jogosíthatja” – hívja fel a figyelmet a szakértő. Ez a mérték már a befizetett teljes rehabilitációs hozzájárulás teljes összegének megtakarítására elegendő.

Előfordulhat, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen jelentős kedvezményeket biztosíthat számukra.

Visszamenőlegesen is jár

További pozitívum, hogy a munkavállaló ilyen esetben az érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget vonhat le az összevont szja-adóalap adójából. Fontos tudni, hogy a kedvezmény visszamenőlegesen is jár a fogyatékosság vagy a betegség diagnosztizálásának napjától kezdve, 5 évre visszamenőleg.

Mivel a súlyosabb betegségek beazonosítását a rehabilitációs átvilágítás idejére már egyéb úton felderítik, ezekben az esetben a leggyakrabban mozgásszervi, illetve keringési betegségek meglétére derül fény. Ugyanakkor egyre gyakoribb az olyan problémák beazonosítása is, mint a cukorbetegség, különféle immunbetegségek vagy éppen a Crohn-betegség. Ezekről gyakran az érintettek sem tudják, milyen anyagi támogatásra jogosítanak.

Területi változások

Nyolc év alatt a rokkantosítás területi jellemzői is alapvetően átrendeződtek. Míg 2005-ben arányaiban a legtöbb rokkant Tolna, Csongrád, Békés és Baranya megyékben volt jellemző, addig 2013-ban már Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Somogy és Komárom-Esztergom megyék kerültek a lista elejére. Az új rokkantak aránya mindkét időszakban Hajdú-Bihar megyében és Budapesten volt a legalacsonyabb. A legnagyobb csökkenés Tolna megyében és Bács-Kiskun megyében következett be.

A leszázalékolás vezető betegségcsoportjai:
– keringési rendszer betegségei,
– daganatos betegségek,
– pszichiátriai jellegű betegségek,
– mozgásszervi megbetegedések.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.