Óriási előrelépést jelent a hangos utastájékoztatásban a FUTÁR. A buszok köszönnek, bemondják a következő megállót, és még érteni is lehet, mit mondanak. Emlékszünk még a használhatatlan mikrofonokra és hangszórókra, a dörmögő, netán a hangos utastájékoztatást valamilyen okból elszabotáló járművezetőkre.
De az is tény, hogy épp a FUTÁR miatt nem vesszük észre az átlagnál kedvesebb, figyelmesebb, a munkáját elkötelezettségből végző járművezetőket. Pedig nem lettek kevesebben, csak a hangjukat halljuk ritkábban. Nem véletlen, hogy Jenő annyira megörült egy ilyen buszvezetőnek, hogy nyomban írt is a BKV-Figyelő Facebookjára.
Ez 2015. május 30-án történt. A Bosnyák térről utaztam a 110-es busszal. Ha jól emlékszem – a betűkben nem, de a számokban biztos vagyok -, a busznak BJY-009 volt a rendszáma (egy facebookos kommentelőnk szerint az MXJ-009-es rendszámú busz vezetőjéről van szó – a szerk.) és 13:10-kor indult.
Amikor a vezető megjelent és beszállt a helyére, hangosan, érthetően – nem mikrofonba – köszönt, hogy “jó napot kívánok!” Gondoltam, ismerőst látott és azért tette. Elindultunk; megérkezvén az első megállóba ismét hallani: “viszont látásra” – szólt a leszállóknak. A “jó napot kívánok” pedig az új felszállóknak! Ez történt folyamatosan, minden megállónál.
Nos a BKK rengeteg kritikát kap – sajnos joggal – a dolgozói, munkatársai viselkedése miatt (ha tényleg erről a buszról van szó, akkor a járművezető a BKV alkalmazottja – a szerk.). Azt hiszem, a fenti buszvezető viszont dicséretet érdemel, annál is inkább, mert a Cházár András utcánál látta, hogy a busztól jó 6-8 méterre egy család egy pici lánnyal igyekszik a busz felé és – lássatok csodát – megvárta őket!
Szóval így is lehet viselkedni az utasokkal, köszönet az úriembernek érte!
Mi pedig minden alkalommal örülünk, ha jó híreket közölhetünk. :)