„Zoli együtt dolgozott Robival, aki később oda is költözött hozzá” – mesélte az őrizetbe vett férfi egyik szomszédja a Borsnak. Szerinte az áldozat jó ember volt, de ha ivott, agresszív lett és sokat veszekedett későbbi támadójával és a férfi élettársával.
A meggyilkolt férfi novemberben tűnt el. Mindenki kérdezgette, hogy mi történt, de gyilkosa csak annyit mondott, hogy a Balatonra ment dolgozni. Végül kedd délután elfogták, mint kiderült, a holttestet a hátsó kertben ásta el.
A támadó élettársa a lapnak azt mondta, az áldozat a tragédia napján ismét agresszívan viselkedett. „Kértem, hogy pihenjen le a saját lakrészében, erre ő egy kést rántott elő, és előbb nyakon, majd vállon szúrt. Kirohantam, ömlött belőlem a vér” – mondja az asszony. Amikor hazaérkező párja megtudta, mi történt, éktelen haragra gerjedt, berontott a szobába, és nekiment a kést szorongató férfinak. „Őt is megszúrta, de Zoli dulakodni kezdett vele. Robi elesett, Zoltán pedig rálépett a nyakára, majd kivonszolta az udvarra. Mikor bejött, ijedten kérdeztem, hogy Robi nem jöhet-e utána. Csendben csak annyit mondott: ő már soha nem fog bejönni” – sírta el magát. Kiderült: felakasztotta az udvaron álló diófára. A holttestet a fa mögötti ganajosgödörhöz cipelte, és elásta.
„Mondtam neki, baj lesz ebből. Én nem szóltam, védtem azt, akit szeretek. De azt a helyet elkerültem, a közelébe érve, ránézve is kivert a víz” – magyarázta. A gyilkosságot az egyik szomszéd jelentette, aki végignézte az áldozat elföldelését. Hogy mire várt fél évig, nem tudni.
„Nem tudom, mi lesz vele, szeretném, ha kiengednék. Ő engem védett” – állítja a nő.
