Lépésről lépésre dőlt meg a szigetszentmiklósi gyerekek vallomása a bíróság előtt, csak éppen a zárt tárgyalás miatt ezt kizárólag a résztvevők követhették, de a miértekről utólag sem beszélhetnek. A hvg.hu-nak sikerült több olyan részletet kiderítenie, melyek legalábbis árnyalják a képet arról, hogyan lett a vádiratban szereplő „napi rendszerességű” szexuális erőszakból és patkányevésből a közvéleményt megbotránkoztatóan enyhe ítélet.
Ellentmondások, túl sokkoló részletek
A kiindulópontot jelentő vád lényege az volt, hogy a Pest megyei Szigetszentmiklóson élő családban a szülők szexuálisan és fizikailag is rendszeresen brutálisan bántalmazták három kiskorú gyermeküket, akiket emellett teljesen elhanyagoltak, nem volt ennivalójuk, ruhájuk, alig jártak óvodába és iskolába. „Ahogy haladt az ügy, pont a vádban szereplő szinte horrorisztikus részletek lettek egyre furcsábbak a bíróságnak: hogy megsütötték a patkányt és megették, de meséltek olyat is a gyerekek, hogy patkányvért kevertek a tejbegrízbe. De ilyen volt az elhíresült ürülékevés is, ami úgy hangzott el az egyik testvér szájából, hogy az anyja „megcukrozott kakiból készített kókuszgolyót” – mondta az ügy folyamatát ismerő forrás a lapnak „Főleg, hogy más alkalommal viszont teljesen normálisan beszélt ugyanez a testvér arról, hogy szereti a kókuszgolyót, elmesélte, hogy nem otthon készítették, hanem boltban vettek neki, meg hogy szereti a túró rudit is” – tette hozzá.
A szexuális abúzusra vonatkozó vallomásukban is az elviselhetetlenség határát messze átlépő részletek voltak. „Hogy mindennap megerőszakolják őket, sokszor mindkét szülő mindennap. Máskor az apjuk, miközben az anyjuk lefogja őket, illetve mobillal az egészet felveszi. Olyanokat meséltek el, hogy üvegmosót, WC-kefét, de még törött üveget is ‘bedugtak’ nekik, azzal erőszakolták őket” – sorolta. Forrásuk szerint nem arról van szó, hogy a bírói tanács ne hitt volna a gyerekeknek, de a bizarr részletek mellett az is hamar látszott, hogy a gyerekek által elmondottak több ponton ütköznek a kétséget kizáróan alátámasztott tényekkel. „Az egyik ilyen, hogy azért nem mentek sokszor iskolába, hogy otthon legyenek az erőszakhoz. Az apa nem is volt otthon, mert dolgozott, az iskola adatai szerint pedig egyáltalán nem is hiányoztak sokat” – mondta. Ahogy az az indoklásban elhangzott, ezekkel a napokkal az ügyészség elszámolta magát.
Nem volt nyoma a kínzásoknak
Az elmondottak szerinti brutális, rendszeres szexuális kínzásnak szintén nem volt nyoma: információik szerint a kirendelt orvos szakértő egyértelműen arra jutott, hogy ha a gyerekekkel ezek megtörténtek volna, akkor a nemi szervükön, végbélen „súlyos maradványsérüléseknek, hegesedéseknek” kellene lenniük. Ilyet viszont nem talált, szakvéleményében ezért kizárta, hogy anális közösülés történt volna. Ugyancsak nem volt semmilyen külső nyoma annak, amit szintén az egyik testvér állított, hogy leöntötték hipóval. Mivel a szexuális erőszak rögzítése is szerepelt a vallomásukban, a szülők telefonját is megvizsgálták, de nem találtak semmilyen felvételt. A szakértő szerint a gyerekek valóban elszenvedtek verést, és elhanyagolták őket a szüleik, de a szexuális erőszak kizárható. Arra jutott viszont, hogy „színpadias” részek vannak a kicsik vallomásában. A lap forrása szerint a viselkedésük alapján az eljárás többi résztvevőjében is ilyen benyomás alakult ki róluk.
Egymásnak ment a bíróság és az ügyészség
A lap forrása szerint bármennyire szigorúnak hatott is a bírónő ,amikor a nyilvános indoklásban az ügyészség munkáját „iratellenesnek”, a nyomozást pedig „hiányosnak” nevezte, nem volt az. A zárt ajtók mögött ugyanis szerinte ennél még jóval komolyabb kritikák is elhangzottak. „Gyakorlatilag a bíróságnak kellett nyomoznia” – jegyezte meg. Ugyanis csak itt, már a bírósági szakaszban kérdeztek ki például olyan tanúkat, akiknek a vallomásaiból jóval árnyaltabb kép kezdett összeállni. Az ügyészség pont ezt utasítja vissza azóta minden fórumon.
Elvitték az érzelmek az eljárás résztvevőit
A miértre utólag nehéz választ találni, az ügyet követő, gyerekekkel is találkozó forrásuk szerint – a többi szakmai hiba mellett – az is közrejátszhatott, hogy a valóban nagyon elhanyagolt, rossz sorsú három kisgyerek miatt egyszerűen „elvitték az érzelmeik” az eljárás több résztvevőjét is, holott ezt a szakmai szabályok kizárják. „Ott volt ez a három szegény gyerek, egy erős pszichológus szakvélemény, ami alátámasztotta a bántalmazást, és utána lényegében megálltak a nyomozással” – állította, ez magyarázza, hogy a bíróság előtt kezdtek kiderülni fontos részletek.
Az továbbra is kérdéses, ha a gyerekeket valóban “külső személy befolyásolhatta”, ki volt az és miért tette ezt. Ő akár felbujtóként is szerepelhet az ügyben.
