Bűnösnek mondta ki a Debreceni Járásbíróság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettében azt a négy vádlottat, akik nem gondoskodtak kellőképpen egy 79 éves férfiról egy debreceni szociális otthonban, ezért az idős ember meghalt. Az ügy elsőrendű vádlottja másfél év fogházbüntetést kapott, emellett a bíróság három évre a foglalkozás gyakorlásától is eltiltotta. A másodrendű vádlottat egy év két hónap fogházbüntetéssel sújtották, harmadik kollégájukra hat hónapot, a negyedrendű vádlott esetében pedig egy év fogházbüntetést szabtak ki. Büntetésüket azonban felfüggesztették: négy, három, illetve egy-egy évre.
Nem volt engedélyük
A bíróság szerint az elsőrendű vádlott és társa hatósági engedély nélkül működtetett bentlakásos szociális otthont Debrecenben, ahol gondozási díj ellenében olyan beteg és idős emberek 24 órás gondozását vállalták, akik kórházi ellátásuk után utóápolásra szorultak. Az ingatlanban állandó jelleggel 14 idős személyről gondoskodtak, a feladatokat a nő mellett – egymást váltva – négy szakképzett segédápoló, szakápoló, szociális gondozó látta el.
Lekötözték és benyugtatózták, havi 100 ezerért
A 79 éves férfi előrehaladott Parkinson-kórban és pszichés betegségben szenvedett, csaknem egy hónapos kórházi kezelése után, 2011 júliusában került az otthonba, ahol havi 100 ezer forint ellenében teljes körű gondozást és ellátást vállalt. Ez a napi ötszöri étkezés mellett magában foglalta a gyógyszereket és a rendszeres orvosi ellátást is. Az idős ember általános egészségi állapota néhány hét után egyre rosszabb lett, romlottak a mentális képességei és tolószékbe került. Pszichés problémái miatt olykor lekötözték, vagy gyógyszerekkel nyugtatták le, hogy „problémamentessé” váljon. A benyugtatózott, kikötözött, kommunikációra képtelen, gyakran zavartan viselkedő beteg táplálására és folyadékbevitelére a gondozók nem ügyeltek kellőképpen. Alig két hónappal azután, hogy bekerült, az egyik reggel munkába álló ápolónő észrevette, hogy véreset hányt. Szólt az elsőrendű vádlottnak, aki kihívta hozzá a háziorvost. A doktor pedig már azonnal mentőért telefonált. A férfi súlyosan kiszáradt, életveszélyes állapotban került kórházba, majd a gondos ápolás ellenére hat nappal később meghalt.
Kettő tagadott, kettő elismerte felelősségét
Az első-és a másodrendű vádlottak az eljárás alatt végig tagadták, hogy bűncselekményt követtek el, ám semmi nem támasztotta alá védekezésüket. Az ügy másik két érintettje ugyanakkor elismerte felelősségét. Vallomásukból derült ki, hogy az idős embernél nem vezettek folyadék nyilvántartást, csak megbecsülték, mennyit ihatott.
A bíró szerint a vádlottak nem tartották be az egészségügyi törvény előírásait és a szociális ellátásra vonatkozó szabályokat. Az eljárás alatt bebizonyosodott az is, hogy az elsőrendű vádlott aktívan vett részt a szociális otthon munkájában, hiszen a többiek mind „főnökasszonynak” nevezték, így egyértelműen rá is vonatkoztak a foglalkozási szabályok. Az indoklásban elhangzott: az idős ember kiszáradt állapotát tanúként a mentősök és a kórház orvosa is megerősítette, és az sem véletlen, hogy a kihívott háziorvos is esetkocsit kért a helyszínre. A bíróságon meghallgatott szakértő kimondta: közvetett ok – okozati összefüggés van a kiszáradás és az idős sértett halála között. A vádlottak tehát nem tettek eleget kötelezettségüknek, nem biztosították a szükséges folyadékpótlást, ami az idős férfi halálához vezetett. Lehel Frigyes hozzátette: a társadalom védelme mellett az elsőrendű vádlottat eltiltja a foglalkozás gyakorlásától, hogy visszatartsa a további bűncselekmények elkövetésétől.
Nem jogerős
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, az első- és a másodrendű vádlott és védője felmentésért fellebbezett, a többiek azonban tudomásul vették a döntést.
