A kismamáktól kapott leveleket félek megnyitni, mert jobbára valami horror sztori következik. Általában gyerekre csukott ajtók, elesett terhes nők, hazavágott babakocsik a főszereplők, de Laura esete nagyon rendben van.
Kivételesen a sok rossz esemény mellett egy pozitív tapasztalatról szeretnék beszámolni. Lassan 8 hónapos várandós vagyok, elég nehezen viselem a tömegközlekedéssel történő utazást, főleg a meleget. Szokás szerint sokan forgatják el a fejüket és úgy tesznek mintha észre sem vennének.
Volt egy olyan középkorú hölgy is, aki felvette gyorsan a napszemüveget és bedugta a fülhallgatót amint felszálltam. Ezek után igazi felüdülés a következő, amit szeretnék megosztani.
Fotó: Wikipedia/Maximix90
Május 27-én fél 8-8 körüli időpontban szálltunk fel párommal és 3 éves kislányommal a 81-es trolira az Örs vezér terén. Legelöl szálltunk fel, mert már csak ott volt egy kis hely. A legelöl ülő hölgy látta, hogy szállunk fel, de nem nagyon hatotta meg a dolog, evett tovább nyugodtan. Párom próbált beljebb menni a lányommal, ott valaki átadta neki a helyet, én meg megálltam az említett hölgy előtt.
A trolivezető meglátta, hogy ott állok, kérdezte, hogy “nincs hely?” halkan válaszolok, hogy sokan vannak. Azzal a lendülettel kiszállt a vezetőfülkéből és felszólította az éppen még mindig étkező hölgyet, hogy legyen szíves átadni a helyet a kismamának. Nagyon meglepődtem. Igazából nem az ő feladata lett volna, mégis jólesett, hogy foglalkozott vele, nehogy megüssük magunkat.
Sajnálom, hogy ritkán történik ilyen. Mert van úgy, hogy nem ülök le különböző okok miatt: csak pár megállót megyek, vagy néha jobban esik állni. De itt a gesztusról van szó. Ez egy jó példa mindenki számára, hogy semmibe nem kerül emberségesnek és figyelmesnek lenni. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az említett troli sofőrjének!
Fotó: Wikipedia/Maximix90 
