Közélet

Nem vállalják arcukat Szita Bence gyilkosai

Óriási érdeklődés mellett megkezdődött a másodfokú per. A két férfi ugyanazokkal az ügyvédekkel érkezett, ám P. Erika korábbi jogi képviselője lemondott.

Három kegyetlen gyerekgyilkos állt bíróság elé péntek délelőtt – nyolc hónap után ismét. A végső szót a Pécsi Ítélőtábla mondja ki, méghozzá a tervek szerint már ezen a napon, a másodfokú per első tárgyalásán.

A vádlottakat szirénázó rendőrautó hozta a tárgyalásra, ahgy eddig, hatalmas médiaérdeklődés övezi az ügyet – írja a sonline.hu. A per komoly biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg Krémer László tanácsa előtt. Ezúttal egyik vádlott sem járult hozzá, hogy felismerhetően szerepeljen a felvételeken. A két férfi ugyanazok az ügyvédek képviselik, akik első fokon, ám P. Erika jogi képviselője a korábbi ítélet után lemondott. A lap tudósítója szerint az elsőrendű vádlott – aki vélhetően megölte a gyereket – igencsak lefogyott.

Az elsőrendű vádlottra kennének mindent

Az ítélőtábla tanácsa két szakértőt véleménye kiegészítésére kért fel a kisfiú testén talált sérülések besorolására, illetve, hogy mitől – ütéstől, rúgástól vagy eszköztől – származtak. Ötvenkét sérülést sorolnak fel, köztük összetett koponya- és agysérülést ásótól – önmagában halálos lehetett volna –, járomcsonttörést szintén ásótól, darabos törések az állcsonton, légcsőszakadás nyaktaposás miatt, májlebeny-szakadás, és hasonló sérülések.

B. József továbbra sem tartja érintettnek magát az ügyben, ügyvédje most is azzal érvel, nem bizonyított, hogy védence részt vett a gyilkosságban.  Társa – aki olyan lassan és tagoltan beszél, hogy alig érteni – ügyvédjével akart értekezni, ők is fenntartják a fellebbezést. Jogi képviselője nem érti, hogyan lehetett egy kalap alá venni a két férfit, hiszen nem egy fajsúlyúak, előéletük is különböző. P. Erika új védője sem tágít, ő papírból beszél és ugyanazt mondja, mint elődje, a nő ott volt, látta, de – K. Józsegfhez hasonlóan – ő is félt az elsődfokú vádlattól.

B. József az utolsó szó jogán  fel akart olvasni egy írást, azt kérte, vegyék le róla a bilincset, de ezt a bíró elutasította. Kitart amellett, hogy a sajtóból értesült az esetről, magyarázkodott. Szerinte mindent tud bizonyítani, csak éppen első fokon az összes kezdeményezését lesöpörte a bíróság. K. József is szót kér, bár gyakorlatilag össze-vissza beszél, a bíró nem egyszer figyelmeztette, ne térjen el a konkrét esettől, de ő egyebek mellett azt ecsetelte, hogyan utazott fel ujity Tvrtkóhoz Pestre, illetve, hogy tizenkét éve a lambada a csengőhangja. Mivel szerinte minden objektív bizonyítékot felsorolt, a „száz százalékos” felmentését kéri. P. Erika került sorra, de semmi újat nem mond.

Négy nap alatt lezavarták

Az ügyet első fokon sem húzták sokáig, pár nap alatt ítélet született, a Kaposvári Törvényszék – ahogy az ilyenkor szokás – meghallgatott minden érintettet, gyanúsítottakat és tanúkat, szakértőket. Az ügyvédek felmentésért szálltak harcba, míg az ügyész tényleges életfogytiglanért. Szita Bence gyilkosai pedig azt tették, amit a rendőrségi eljárás alatt: hárítottak, tereltek, egymásra mutogattak, magukat ártatlannak vagy éppen áldozatnak nevezték.

Az asszony akkor egyebek mellett azt vallotta, hogy bűnös, amiért nem tudta megmenteni a fiút. „Nem kértem a halált, nem vagyok torzszülött” – ezzel védekezett. Az elsőrendű vádlott – B. József – pedig arról próbálta meggyőzni a bíróságot, hogy két vádlott-társa áll a bűntény mögött, ők eszelték ki, és ők végeztek a gyerekkel. A másodrendű vádlott – K. József – eközben azt hangoztatta, áldozatnak tartja magát, a másik férfi fenyegette, kényszerítette őt, hogy vegyen részt ebben a szörnyűségben.

Mondanivalójuk azonban nem győzte meg a bírót, aki úgy döntött, tényleges életfogytiglant érdemelnek – mindannyian. Nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés – ezért ítélték el őket. A két férfit tettesként, P. Erikát pedig felbújtóként.

A büntetőtanács vezetője azt mondta, hogy a szigorú büntetésnek két célja van: az egyik, hogy az adott bűnöző ne kövesse el még egyszer a bűncselekményt, valamint üzenet a társadalom felé, hogy milyen büntetés jár egy ilyen bűncselekményért.

Az ügyész elégedetten hagyta el a tárgyalótermet, a vádlottak azonban nem nyugodtak bele, hogy a kiszabható legsúlyosabb ítéletet kapták és fellebbeztek. Továbbra is felmentésüket kérik.


A gyilkos mostoha (fotó: MTI)

Elcsalták, itatták, megölték

Mint ismert, Szita Bence mindössze 11 éves volt, amikor megölték. Olyasvalaki akarta holtan látni,  akiben megbízott: nevelőapja barátnője. A kegyetlen asszony maga értesítette a rendőrséget, hogy a gyereknek nyoma veszett. Pár napon belül előkerült a holttest. A terv kegyetlen volt és ostoba, a rendőrök pillanatok alatt átláttak rajta. Társai is voltak, két hajléktalan férfi. Nem állt távol tőlük az erőszak, egyikük évekig ült börtönben erőszakos bűncselekmények miatt, míg a másik rendszerint a családján vezette le dühét.

Bencét szívtelen gyilkosai az erdőbe csalták, brutálisan bántalmazták majd elásták. Amikor úgy tűnt, lebukhatnak, kihantolták és elvitték máshová. Próbálták elrejteni, nehogy rátaláljanak. Amikor a fiút elföldelték, még életben volt, halálát fulladás okozta, annak ellenére, hogy ütötték, rúgták és több szúrt sebet ejtettek rajta.

Felfoghatatlan kegyetlenség

A rendőrség az eljárás alatt nem beszélt arról, mi történt pontosan a végzetes napon, csupán annyit árultak el, hogy az elkövetés eszközeit – a kést és az ásót – megtalálták. A vádemeléskor, illetve később a tárgyalóteremben azonban felfoghatatlan részleteket tártak fel. Például, hogy az asszony először szalicilsavval akart véget vetni a fiú életének, a tartósításra, fertőtlenítésre használt szert energiaitalba tette, és próbálta megitatni Bencével. A gyerek furcsállta az üdítő szagát, így végül ott hagyta. Ez a mennyiség egyébként kevés lett volna ahhoz, hogy megölje a gyereket. A sikertelen kísérlet után döntött úgy, hogy felfogadja a két, egyébként erőszakos múltú hajléktalant. Összesen 200 ezer forintot adott nekik, eladta értékeit, abból fizetett. Ásót és akkumulátorsavat vettek, utóbbit azért, hogy felismerhetetlenné tegyék a holttestet. Amikor a fiú már velük volt, itatni kezdték, hogy ne fogjon gyanút. Azt ígérték neki, bulizni viszik. Az út végül az erdőbe vezetett, a tettesek hidegvérrel végeztek vele.

Bence családja, tanárai, ismerősei szerint okos, életvidám, kedves fiú volt. Nevelőanyja mégis akadályként tekintett rá, aki boldogsága útjában áll. A kisfiút ezrek kísérték utolsó útjára. A koporsóján az állt, „Szita Bence, élt 11 évet. Álmodj szépeket”.


Fotó: Neményi Márton

Ajánlott videó

Olvasói sztorik