Gyakran landolnak a BKV-Figyelő postaládájában felháborodott bliccelők által írt levelek. A magyarázatok a legváltozatosabbak szoktak lenni. A tolerálhatóbb típus, aki venne jegyet, de nem talál nyitvatartó pénztárat, vagy az, akinek egyszerűen nincs pénze. A másik halmaz már neccesebb, ők azok, akik csak pár megállót utaznak, arra meg – ugye – minek jegyet venni. A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik dacból bliccelnek, “én ugyan ezért, ezeknek nem fizetek”.
Az ilyen levelek többsége a postaládában végzi, igen ritkán közlök ilyesmit. Blicceltél? Megbüntettek? Ez van. A szabályokat mindenki ismeri, meglepetés nincs.
Amiért most mégis kivételt teszek, az az, hogy mai levelünk írója nem magyarázkodott. Elismerte, hogy bliccelt, hibázott, hogy a pótdíjazása jogos volt. Azt azonban nem ismerte el, hogy a verbális és a fizikai erőszak is jogszerű a pótdíjazási eljárás során. Ez utóbbiban teljesen igaza van; ezen az sem változtat, hogy a bliccelők milliárdos kárt okoznak a BKK-nak és a BKV-nak, kiszűrésük pedig kiemelt feladat.
Egy számomra megrázó és tanulságos incidenst szeretnék megosztani. A helyenként vulgáris nyelvezetért elnézést kérek a vájtabb fülű olvasóktól, de törekedtem valósághűen rekonstruálni a történteket. Ma (2013. szeptember 22-én, vasárnap) a 14:39-kor Kelenföldről induló 19-es villamosra szálltam fel. Jegyet sajnos elfelejtettem váltani, amelynek kellemetlen következményeit pár perccel később tapasztalhattam meg.
Illusztráció: Wikipedia – “Gyurika”
Kis idő múlva ugyanis három ellenőr szállt fel a villamosra. Miután nem tudtam érvényes jegyet felmutatni, egyikük az irataimat kérte a pótdíjfizetési csekkhez. Személyi igazolvány azonban nem volt nálam. Az intézkedő ellenőr ekkor rendőri asszisztenciát helyezett kilátásba (“Na majd jól megbasz a rendőr, figyeld meg!”) és kedvesen az utazás megszakítására szólított fel (“Akkor most letakarodsz innen!”).
Így is tettem, a Karolina útnál leszálltam. Az ellenőr két társával (mindhárman férfiak, 25 és 35 közöttiek) ekkor elém állt, és kijelentették, hogy addig nem hagyhatom el a megállót, amíg nem érkeznek meg a hatóság emberei. Én viszont ezt nem kívántam megvárni, és elindultam előre. Erre szorosan körém álltak a derék ellenőrök, és nem engedtek elmenni. Próbálkoztam egy irányba kijutni a gyűrűből, ekkor az ellenőr “Ne lökdössél bazmeg, ne lökdössél!” kiáltásokkal állta el utam.
Láttam, hogy reménytelen a megálló elhagyása, és mivel fizikailag és verbálisan is fenyegetőnek ítéltem meg a fellépésüket, átbújtam a korláton, és az úttest felé indultam. Ekkor emberünk utánam ugrott, és ököllel erőteljesen hátamba vágott. Megfordultam, mire emelt hangon hozta tudomásomra, hogy ennél csak rosszabbra számíthatok (“Megverjünk, geci?! Hárman vagyunk, te jársz szarabbul!…”). A másik két ellenőr közül az egyik szintén közeledni kezdett hozzám, ezért egyetlen lehetőségként megfordultam, és sietősen távoztam.
Szabálysértésem tényével tisztában vagyok; elismerem, hogy hibáztam, blicceltem. Erre mentséget nem is keresek. Ugyanakkor megengedhetetlennek tartom, hogy útszéli stílusban (bemutatkozás, köszönés nélkül, káromkodva), agresszíven és fenyegetően léphet fel három ellenőr. Azt pedig végképp tolerálhatatlannak és balkáninak, hogy dühében/frusztráltságában arra vetemedhet a közlekedési társaság embere, hogy fizikailag bántalmazza az intézkedés alá vont személyt.
Illusztráció: Wikipedia – “Gyurika”Frissítés:
A fent leírt eset szemtanúja volt egy másik olvasónk, M., aki megerősítette a leírtakat.
Annyival szeretném megerősíteni a ma megjelent posztot, hogy szemtanúja voltam az esetnek, pár üléssel odébb ültem.
A posztoló 25 év körüli fiatalember lehetett. Kevesen voltunk a járaton, talán ezért is értek oda hamar hozzá. Azt lehetett hallani, hogy a posztoló először akart jegyet venni, de ezt nem engedték neki. Utána történt a leszállításos eset, itt tényleg minősíthetetlenül beszélt az ellenőr, a másik kettő viszont csak röhögött.
Mind a három ellenőr leszállt hozzá. A szóváltást a villamosról már nem lehetett hallani, csak azt látni hogy a két ellenőr (a kisebb köpcös és a fiatalabb) lökdösni kezdte a fiút, aki az autóút felé ugrott át a korláton, a köpcös pedig utána ütött. Nem tudom megítélni milyen erősen, de a srác megtántorodott. A többit már nem láttuk, mert ekkor már tovább haladt a járat.
Az ellenőrök viselkedése tényleg megdöbbentő volt, én magam írtam is a BKV-nak, remélem, a posztoló is ezt tette. (Választ még nem kaptam.)
