Nekem mondjuk eszembe nem jutna megkérdezni valakitől, hogy milyen betegségben szenved pusztán azért, mert az látható. De ez én vagyok…
Diszkrimináció vagy tudatlanság? Ma délután (szeptember 1.) 16 óra után néhány perccel a Móricz Zsigmond körtéren a 240-es busz nem a megállóban állt, hanem néhány méterrel hátrébb. A buszvezető ott állt a busz mellett. Mivel látásból ismernek, szerintem tudják, hogy van utazásim. Megkérdeztem a vezetőt, hogy felszállhatok-e. – Persze! – jött a válasz.
A buszon volt még kettő biztonsági őr vagy ellenőr, egy férfi és egy nő. Amikor meglátták, hogy felszállok, a férfi azt mondta, hogy várjam meg, míg a busz beáll a megállóba, mire a sofőr felszólt valami ilyesmit: “Hagyjátok hadd üljön le!” Megköszöntem neki.
De ekkor értem a szőkeség mellé, aki meg kérdezte: “magának mi a betegsége?” – Wilson-kórom van – feleltem kérdésére. – Hogy micsoda? – kérdezte elkerekedett szemekkel. W I L S O N – K Ó R – tagoltam neki. – Fertőző?! – jött a következő kérdés. – Nem fertőző – válaszoltam, és leültem. A Károly király utcánál szálltam le, de a szőkeség még utánam szólt, hogy legközelebb legyen nálam orvosi papír, hogy nem vagyok fertőző!
Átsétáltam a túloldali buszmegállóba, gondoltam megmutatom neki a MÁK igazolványt, hátha azt hiányolta. Pár perc múlva jött is visszafelé ugyanaz a busz. Felszállás közben megüti a fülemet a szőkeség hangja: “Nem szívesen engedem fel!” Mivel egyedüli felszálló voltam, rögtön tudtam, rám gondol! Elé álltam, az orra alá dugtam a MÁK igazolványt. Erre tetszett gondolni? Rá sem nézett, úgy mondta, (miközben ujjaival a levegőbe rajzolt egy A/4-es papírt) NEM! ORVOSI PAPÍR LEGYEN MAGÁNÁL, HOGY NEM FERTŐZŐ!
– Miért kellene ilyennek nálam lenni? – kérdeztem vissza – Ahhoz önnek semmi köze sincs és nem fogok ilyen igazolást beszerezni, mivel nem vagyok fertőző!
Itt leszálltam a buszról. Pedig maradt még bennem pár kérdés: például a hölgy neve. Mindenkitől kér igazolást? Mert ha nem, az… Na és a megjegyzése, szerencséje, hogy olyan volt számomra mint a jégcsákány: egyik fülemen be, a másikon ki. Szerintem mindenki döntse el ízlése szerint, hogy ez mi volt!
