Szigorú, de nem kegyetlen és differenciálatlan az új Btk. – mondta néhány napja Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Emlékeztetett, a jelenlegi parlamenti ciklusban szakmai és társadalmi egyeztetés után fogadták el az új büntetőkódexet, amelyet egyéves felkészülési idő követett. Tettarányos szemlélet – így jellemzik. Magyar György szerint azonban – egyeztetés, felkészülés ide vagy oda – olcsó megoldás született. Hogy általánosságban mi a baj az új Büntető törvénykönyvvel, melyek a legizgalmasabb, legaggályosabb részei, az ügyvéd mesélt a Hír24-nek.
Három év vagy öt – tök mindegy
Magyar György úgy véli, szép-szép, hogy változtatjuk a Btk.-t, csak éppen az a baj, hogy a bűnözőket mindez nem érdekli. Az egyetlen, ami foglalkoztatja, hogy elcsípik-e vagy nem. Ennek fényében pedig egyértelmű, nem a szabályok kozmetikázására, mint inkább a bűnüldözés hatékonyságára kellene nagyobb hangsúlyt fekteti. Emlékeztetett: mindössze a bűncselekmények húsz- harminc százalékát sikerül felderíteni. Új technikai eszközökre, szakértői gárdákra volna szükség, mert egyelőre ott tartunk, hogy maratoni időket kell várni még egy DNS-vizsgálat eredményére is.
Magyar György szerint olcsó megoldás született, a kódex ötven-hetven százaléka csupán porhintés. Olcsó, mert könnyebb törvényt alkotni, mint pénzt áldozni a bűnüldözésre, amely – lássuk be – lényegesen drágább mulatság.
Izgalom és kétség a köbön: a jogos védelem
Kétségkívül a jogos védelmet tartja az életbe lépett szabályozás legizgalmasabb, ugyanakkor legproblémásabb újításának. Úgy véli, az üzenet rossz: ”Én, mint állam nem vagyok képes teljes körűen megvédeni az állampolgáraimat, védjétek meg magatokat.” A kockázatot a támadóra helyezik át, akinek számolnia kell azzal is, jogszerűen lelőhetik. Az ügyvéd attól tart, az új, sok szempontból aggályos szabályok megnyitották a kaput félreértések, visszaélések, jogi csűrcsavarok előtt, és ezt nem szabadott volna hagyni. Elmondta, Amerikában is hasonlóképpen működnek a dolgok, ám ott a fegyverhasználatnak kultúrája van.
Fotók: Neményi Márton
Úgy véli, számos részletet nem dolgoztak ki kellőképp, például, mit jelent – a szabályozásban használt – „éjszaka” kifejezés. Hogy kell értelmezni az éjjelt? Éjfél, hajnali 1-2 óra? Ezt nem határozták meg – magyarázta. Az sem egyértelmű, mi történik például akkor, ha egy pár táncol egy szórakozóhelyen, odalép hozzájuk egy fiatalember, aki le szeretné kérni a hölgyet. Nem úgy alakul, ahogy szeretné, ezért hozza a barátait, körbeállják őket, lökdösődni kezdenek, egyikük talán egy sörösüveget is meglóbál. A megtámadott fiatal foghat egy bökőt, és leszúrhatja őket? – tette fel a kérdést Magyar György. A szakember szerint remélhetőleg a gyakorlat majd tisztázza ezeket a szituációkat, ám úgy látja, egyelőre kaotikus a helyzet, a Btk. ugyanis nem épülhet vélelmekre, csak tényekre.
Nagy kérdőjel a bűnöző gyermek
Az ügyvéd szerint hasonlóan sok kétség merül fel benne a büntethetőségi korhatár csökkentése kapcsán is. A 12 éves gyermek ugyanis akkor büntethető, ha belátási képessége igazolható. Ki dönti ezt el és mi alapján? Ha a gyereket szakértők vizsgálják, mi történik azokban a hosszú hetekben, amíg nincs meg az eredmény? Miképp kell bánni vele, tanúként vagy gyanúsítottként, alkalmazható-e vele szemben kényszerintézkedés? – monda Magyar György, hozzátéve, hogy ez csak néhány kérdés, ami tisztázásra vár.
Csalóktól a drogfüggőkig
A csalást az új Btk. egyszerűen feldarabolta, és – bár sok fogalmat pontosítottak – még mindig nem egyértelmű, mi minősül gazdasági bűncselekménynek. Az ügyvéd szerint ezzel szemben arra felesleges energiákat pazaroltak, hogy külön szabályozzák az úgynevezett dizájner drogokat, ahelyett, hogy egy kalap alá vették volna a kemény drogokkal, hiszen az elkövetési magatartás ugyanaz, előbbit mégis enyhébben büntetik. Hibának tartja ugyanakkor, hogy a kábítószer-függőség jogi kategóriáját kihajították a Btk.-ból, úgy gondolja, ezeket az embereket elsősorban gyógyítani kellene, nem büntetni. Különös szabályként említi a szexuális bűncselekmények kapcsán azt a változást, mely szerint már az is börtönben végezheti, aki például egy olyan pornográf műsort néz meg, melyben fiatalkorú szerepel – akkor is, ha nem is feltételezi, hogy az illető nem töltötte be a 18. életévét.
Irány ki, irány be
Szerencsésnek tartja ugyanakkor, hogy többen kerülhetnek házi őrizetbe, egyrészt azért, mert így a zsúfolásig lévő BV-intézetek levegőhöz jutnak, másrészt pedig nem az adófizetőkre hárulna a feladat, hogy eltartsa ezeket az embereket. Ezzel szemben nem érti, miért volt szükség az elzárás behozására, amellyel – ha a fenti érveket vesszük – ismét ott vagyunk, ahol a part szakad.
Pongyola jó célokkal
Az ügyvéd mindezek ellenére az új Btk. céljaival egyetért, mert – mint mondja – fontos az elmúlt harminc év bűnözési változásformáit követni, hogy hatékony és egyszerű szabályok szülessenek a büntetési alapelvek érvényesítése érdekében.
Összességében mégis úgy látja, egy pongyola Büntető törvénykönyvet kaptunk, tele nem koherens jogszabályokkal, felesleges adalékokkal, pontatlanságokkal.
Egyszerűen olyan, mintha este kitalálták volna, reggel pedig megszavazták – fogalmazott.
