A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30. napján rendelt el nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a magyar állam tulajdonában és a Külügyminisztérium kezelésében volt moszkvai kereskedelmi képviselet épületingatlanának az értékesítésével kapcsolatban.
A Központi Nyomozó Főügyészség – ezen eljárással összefüggésben – a mai napon a Budapest Környéki Törvényszék előtt vádat emelt Sz. Árpád Gyula, volt moszkvai magyar nagykövet, H.-né dr. F. Márta, a Külügyminisztérium volt államtitkára, T. Miklós Zoltán, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, dr. Cs. Zsolt Béla, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója, valamint az MNV Zrt. két volt, vezető beosztású és egy beosztott munkatársa ellen.
A vádirat lényege szerint Sz. Árpád Gyula volt moszkvai magyar nagykövet a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében 2005. október és 2008. március 14. közötti időben a Magyar Köztársaság Moszkvai Kereskedelmi Képviselete épületingatlanának értékesítésére irányuló eljárást folytatott a vagyonkezelő Külügyminisztérium részéről eljáró H.-né dr. F. Márta volt államtitkár utasítása és megbízása alapján. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint Sz. Árpád Gyula volt moszkvai nagykövet felettesei tudta nélkül az épületingatlanra 2008. március 14-i dátummal adásvételi szerződést írt alá a Diamond Air S.a.r.l. társaság képviselőjével az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról. A szerződés szerint az adásvétel tárgyát képező ingatlan vételára 23 689 585 USA dollár volt, melyből a vevő 2 368 959 USA dollárt az eladónak már korábban, 2005 decemberében megfizetett. E szerződés alapján a vevő 21 320 626 USA dollárt 2008. március 17-én átutalt a magyar államnak.
A szerződést 2008. április 29-én a Moszkvai Szövetségi Regisztrációs Szolgálathoz benyújtották, az épületingatlan tulajdonjogának változása e nappal bejegyzésre került.
A szerződés megkötése, teljesítése és bejegyzése folytán a Magyar Államnak több milliárd forintos nagyságrendű hátránya keletkezett, amely nem térült meg.
Erről értesülve a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő képviseletében eljáró H.-né dr. F. Márta államtitkár T. Miklós Zoltánnal, dr. Cs. Zsolt Bélával és az MNV Zrt. egyik vezető beosztású munkatársával megegyezett abban, hogy a fenti szerződés semmisségének megállapítása, és a hivatali ellátása során tudomására jutott különösen jelentős hűtlen kezelés bűntettének gyanúját megalapozó ügylet miatt feljelentés megtétele helyett a cselekmény leplezése érdekében az ingatlan formális értékesítését kezdeményezi.
Ennek alapján az MNV Zrt. 2008. július 16-tól eljárást folytatott az épületingatlan értékesítésére, amelyben a fentiekről szintén tudomással bíró, az MNV Zrt. egy további vezető beosztású és egy beosztott munkatársa is közreműködött. Az eljáráshoz szükséges egyes valótlan, illetve hamis okiratok szolgáltatásában Sz. Árpád Gyula is közreműködött. Az eljárás során a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) az MNV Zrt. előterjesztésére 2008. július 30-án döntött a zártkörű pályázati eljárás lefolytatásáról. A látszatpályázati eljárás során keletkezett, valótlan tartalmú, részben hamis okiratok alapján készített előterjesztésre pedig 2008. november 5-én kelt határozattal az NVT a korábbi vevő 21 320 626 USD összegű ajánlatot tartalmazó pályázatát fogadta el.
Az épületingatlant a vevő 2008. december 10-én és 2009. június 10-én megkötött adásvételi szerződésekkel továbbértékesítette az Orosz Föderáció Regionális Fejlesztési Minisztériuma részére. A továbbértékesítést megelőzően 2008. november hónapban készített értékbecslés szerint az épületingatlan piaci forgalmi értéke 108 721 610 USA dollár volt, a szerződésekben ennek megfelelő vételárat kötöttek ki.
A benyújtott vádiratban a Központi Nyomozó Főügyészség Sz. Árpád Gyulát különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, H.-né dr. F. Mártát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével, T. Miklós Zoltánt, dr. Cs. Zsolt Bélát, valamint az MNV Zrt. két volt, vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségével – amelyet a beosztott munkatárs bűnsegédként követett el – vádolja, valamint valamennyiüket folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével is.
