Mint arról még 2011-ben beszámoltunk, előzetes letartóztatásba helyezte Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) főtitkárát a bíróság. A kaposvári bíróság először 30 napra rendelte el a kényszerintézkedést a büntetőeljárás meghiúsítására, a bűnismétlés veszélyére hivatkozva, illetve azért, mert megszegte a lakhelyelhagyási tilalmat. A TMRSZ főtitkára végül nyolc hónap után került szabadlábra, de továbbra is hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folyik eljárás ellene.
Példátlan törvénysértés
Szima Judit a Hír24-et most arról tájékoztatta, hogy példátlan törvénysértést követtek el vele szemben. Azt állítja, hogy a Somogy Megyei Főügyészség főügyész-helyettese, Jávorszki Tamás hosszabbította meg a 2009 októbere óta tartó nyomozást 2011. október 4-én és 2011. december 2-án is. Álláspontja szerint a jogszabályok erre nem adnak lehetőséget, mindkét esetben kizárólag Polt Péter lett volna erre jogosult. Ahogy a főtitkár fogalmaz: „a legdrámaibb az, hogy a két időpont között, 2011. november 24-én előzetes letartóztatásba helyeztek, és hagytak ott, majdnem 8 hónapig”.
Van eljárás, nincs eljárás
Szima Judit azt állítja, hogy gyakorlatilag nincs is eljárás folyamatban ellene, mert ezek az ügyészségi határozatok érvénytelenek, semmisnek minősülnek, joghatás kiváltására alkalmatlanok. Az eljárás egyébként a Szekszárdi Járásbíróságon folyik, még az elsőfokú ítélet sem született meg. A vádat a Kaposvári Nyomozó Ügyészség képviseli – de azt nem tudni, hogy miért ez –, a nyomozó ügyészség törvényi felhatalmazása csak hatáskörébe tartozó ügyekre szól, s ezen eljárásra nincs jogszabály szerinti hatásköre – tette hozzá.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
A vádlott és a sértett ugyanaz?
Szima Judit tájékoztatása szerint ő maga a vádlott és a sértett is egyben, legalábbis az ügyészség így kezeli. A példátlan eljárást sérelmezte a legfőbb ügyésznél, az úgynevezett „jogorvoslat a törvényesség érdekében” nevű „okfolyamat” keretében, arra is választ várva, hogy Polt Péter hatáskörét „magához vonhatja-e” egy megyei főügyész-helyettes, Polt Péter aláírását „helyettesítheti-e” egy megyei főügyész-helyettes aláírása.
Összességében a szakszervezeti vezető úgy ítéli meg, ügyében feltett kérdései a jogállamiság szakítópróbái lehetnek. Amelyek a mai Magyarország joggyakorlatában, sajnos, nem egyedülállóak.
