Mint arról korábban a Hír24 beszámolt, a vész.hu oldalon megjelent több, a VÉSZ-es ügyeket leleplezni hivatott írás, illetve hangfelvétel, melyet Orosz Ferenc, Éliás Ádám egykori jobbkeze, a szervezet volt titkára tett közzé. Az oldal nem kevesebbet állít, mint hogy Éliás Ádám a VÉSZ nevében pénzt csikart és csikar ki a bajbajutott vállalkozásoktól, melyek azonban az utóbbi években egy fillért nem láttak a pénzekből. Orosz Ferenc szerint Éliás saját zsebre dolgozik.
De Orosz, az egykori nyomozó nem szeret a levegőbe beszélni, ezért kollégájával telefonon tesztelte az érintetteket. A volt, illetve jelenlegi VÉSZ-tagok válaszaiból érdekes, vagy inkább lesújtó kép rajzolódott ki.
A nyilvántartott 155 tagból 104-en válaszoltak a kérdésekre, heten nem kívántak ezzel foglalkozni. Egy ember – állítólag elnöki utasításra – visszavonta korábbi válaszát, 43 pedig elérhetetlennek bizonyult. A VÉSZ eddigi 205 érdekvédelmi ügyéből 139-ben érintettnek vallották magukat a válaszadók, de közülük 129 azt mondta, ügye nem oldódott meg. Hat teljesen, négy pedig csak részben járt sikerrel.
A számok beszélnek?
A sikeresen megoldott érdekvédelmi ügyekben a tagszervezetek részére megtérült jogos követelés összege 54,2 millió forint, ám ebből csupán 23,8 milliót lehet igazolni. Egy tagszervezet ugyanis jelezte: több tízmilliós követelése megtérült, de a pontos összegről nem akart nyilatkozni. A részben megoldott követelésekből 38 millió forint folyt be. A több mint 155 tag nyilvántartott teljes követelésállománya meghaladja a hárommilliárd, az összes követelés az ötmilliárd forintot is. Ha a számok nem hazudnak, akkor a nyilvántartott követelések megtérülési aránya a 3 százalékot sem éri el, ha az összes követelést nézzük – ami ugye csak egy becsült összeg – akkor alig haladja meg a 1,5 százalékot. A volt titkár hangsúlyozza, a felmérés kizárólag a 2012. január elseje előtti időszakot vizsgálja, azt, amikor még a VÉSZ-nél dolgozott. Éliás egyébként erről az időszakról azt állítja, hogy a kintlévőségekből 513 millió forintot sikerült behajtani. A két szám között több mint 450 millió forint különbség van.
Az Orosz-féle felmérés nem csak száraz számokkal operál. A tagok, tagszervezetek megjegyzéseket is tehettek, melyekből kiderült, sokan elégedetlenek, becsapottnak érzik magukat a VÉSZ-szel való együttműködésük után. Többen kifogásolják, hogy csak a belépés – tehát a 140 ezer forintos éves tagdíjbefizetés után – közölték vele, hogy ügyével nem tudnak mit kezdeni, mert az adós is VÉSZ-tag. Egyikük azt állítja, hogy a tagdíj befizetése után nem sokkal újabb 300 ezer forintot kértek tőle, és mivel ezt megtagadta, az ügyével nem foglalkoztak tovább. Olyan extrém helyzet is napvilágot látott, miszerint az egyik tag – miközben a VÉSZ-hez fordult segítségért – párhuzamosan polgári pert is indított adósa ellen. Az eljárás közben Éliás Ádám, a szövetség elnöke különös módon saját szervezetének tagja ellen tett vallomást.
Vészes vészesnek farkasa
A VÉSZ-t annak idején azért alapították, hogy a munkájukat, kötelezettségüket teljesítő, ugyanakkor sokszor teljesen kisemmizett magyar kis- és középvállalkozásoknak segítséget adjanak. Ennek némileg ellentmondani látszik az Orosz-féle felmérés egyik alábbi megjegyzése: „…teljesen tönkrementünk, és ekkor a VÉSZ segítségét kértük. Végül nem tettek semmit, de azt mondták szereznek nekünk munkát. Így is történt, a munkát elvégeztük, de a munkadíjat – majdnem 500.000,- forintot – a VÉSZ egyik tagja elvitte, mi a mai napig sem kaptuk meg.”
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Oroszék szerint összességében megállapítható, hogy a megkérdezett tagok – melyek közül 12 jelenleg is aktív tagja a szövetségnek – elégedetlenek, és ennek egyre nyomatékosabban hangot is adnak, adnának. Ezt látszik alátámasztani, hogy a válaszolók közül 29-en úgy nyilatkoztak, hogy a tapasztalt visszásságokat, a VÉSZ-ben történt “furcsa” eseményeket hajlandóak testületek, hatóságok, valamint a nyilvánosság előtt is bizonyítani.
„…a szövetség az elnök megélhetési szervezete”
Orosz Ferenc, a VÉSZ korábbi titkára korábban a Hír24-nek azt mondta, hogy a jelek szerint Éliás Ádám saját zsebre dolgozik. A most elkészült felmérés rámutat, hogy a megkérdezett tagok közül 14-en jelezték, nem kaptak számlát a tagdíjról. Harmincegyen azt állítják, a tagdíjon felül előleget, támogatást vagy épp akcióelőleget fizettettek vele. Ezek összege 30 ezer és 1,2 millió forint között mozgott, összes értékük pedig meghaladja a 20 millió forintot. Ezekről a díjakról a válaszadók közül senki nem kapott számlát.
Orosz Ferenc 2009 közepén került kapcsolatba Éliás Ádámmal, mert tetszett neki az érdekérvényesítésnek ez a merőben új formája. Neki nem volt érdekvédelmi ügye, “társadalmi munkában” dolgozott. Eleinte cégének volt ugyan érvényes szerződése a VÉSZ-szel, de már az első számlát sem fizette ki Éliás, így a titkár ingyen dolgozott tovább. Orosz szerint jellemző, hogy a VÉSZ-nek soha nincsen pénze, nem lehet tudni, hogy a befizetett tagdíjakkal, támogatásokkal, akcióelőlegekkel, támogatáselőlegekkel és más címszó alatt beszedett pénzekkel mi lesz. Orosz Ferenc 2010-ben lett a szervezet érdekvédelmi titkára. Felállított egy egységes nyilvántartást az érdekvédelmi ügyekről, előzőleg ilyesmi nem volt. Orosz szerint a VÉSZ nem a bajba jutott vállalkozók érdekét, inkább Éliás Ádám anyagi biztonságát hivatott szolgálni.
Éliás szerint támadják, de ez egy ilyen szakma
Éliás Ádám korábban a VÉSZ honlapján arról számolt be, hogy támadás érte az érdekvédelmi szövetséget. Egy héttel ezelőtt pedig arról számot be, hogy csatát nyert a „bankháborúban”. Valamivel korábban az elnök – szintén a szövetség honlapján – tette közzé a szervezet éves “beszámolóját”. Véleménye szerint voltak olyan tagok, akik csak pénzérdekeik érvényesítését akarták a VÉSZ-től, és a szolidaritás kötelezettségét kizárólag emiatt, „taktikai” megfontolásból fogadták el. „Megrendelői” igényekkel léptek fel a VÉSZ-szel szemben, mintha a Szövetség pénzkövetelések behajtásával foglalkozó gazdasági társaság lenne. Ha aztán az ügyükben a VÉSZ nem a behajtási igényeik szerint járt el, netán vizsgálat tárgyává tette megrendelőikkel szembeni követelésük jogosságát, s a vizsgálat eredménye nem tükrözte teljes mértékben elvárásaikat, csalódottá váltak, mert úgy gondolták, hogy a VÉSZ mindenképpen köteles behajtóként fellépni, mivel a befizetett tagdíjért, támogatásért, mint „ellenértékért” ez a „szolgáltatás” megilleti őket.
Az elnök szerint szélhámosság a felmérés
Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke a Hír24-et arról tájékoztatta, hogy a “felmérésről” úgy értesült, hogy sok volt és jelenlegi tag felhívta telefonon. „Egy magát Bordás Péternek mondó figura jelentkezett a tagoknál bizonyos kérdéseket feltéve, mondván, hogy “felmérést” készítenek. Később ez az ember valószínűleg megunta, mert már csak Orosz Ferenc hívta a tagokat.” Azok, akik engem tájékoztattak, arról számoltak be, hogy nem adtak ki a valóságnak megfelelő adatokat, mert – vérmérsékletük szerint – felháborítónak gondolták, hogy a VÉSZ belső ügyeiről bárki kívülről mer “felmérést” készíteni – állítja Éliás.
Az elnök szerint az eljárás nevetséges, szakmailag pedig abszolút megbízhatatlan. Bizalmas, üzleti titkokat képező adatokat nem adnak ki az emberek, még ha szóba is elegyednek ilyesfajta szélhámosokkal. Többen mesélték, hogy szándékosan mondtak – hol eltúlzó, hol ellenkező irányú – dezinformációkat a “felmérőknek”. Orosz Ferenc tudomására juthattak bizalmas céginformációk a tagszervezetek üzleti titkait képező adatokról, amikor még érdekvédelmi titkár volt. Ezek közzététele bűncselekmény – mondta az elnök.
Éliás Ádám közölte: a szövetség, mint az a nevében is szerepel, nem vállalkozók, hanem vállalkozások szövetsége. Innen ered az a gyorsan reagáló és jól szervezhető tömegerő, amely fellépéseiket jellemzi. A vállalkozást szociális egységnek tekintik, amelyben sorsközösség alakul ki – különösen ha baj van – a teljes kollektívában, a vezérigazgatótól a segédmunkásig. Az “aktív tagok” száma, az aktivistaként szóba jöhető személyeket figyelembe véve 2000 fő körül van, a tagszervezetek száma 70-80 cég, néhány fős Bt-ktől kezdve több száz főt foglalkoztató részvénytársaságokig.
