A Legfőbb Ügyészség a legmagasabb bírói fórumhoz benyújtott felülvizsgálati indítványában a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú eljárás megismétlését indítványozta.
Az ügyészség okfejtése szerint a másodfokú bíróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy nem indokolta meg kellően a döntését, és ez az eljárási hiba vezetett ahhoz, hogy az első fokon eljáró Veszprém Megyei Bíróság által az első- és másodrendű vádlottra kiszabott életfogytig tartó fegyházbüntetést a Győri Ítélőtábla 18–18 évi szabadságvesztésre enyhítette, a harmadrendű vádlottat pedig mindössze 8 évi börtönbüntetésre ítélte.
Fotó: MTI / Soós Lajos
A Kúria hétfőn kihirdetett ítéletében az ügyészi indítványnak csak részben adott helyt. Eszerint kizárólag a harmadrendű vádlottal, Sztojka Ivánnal szemben megállapított minősítést és az ezért kiszabott büntetést változtatta meg. Sztojka bűnösségét egy rendbeli emberölés bűntettében, egy rendbeli emberölés bűntettének kísérletében, valamint egy rendbeli életveszélyt okozó testi sértés kísérletében mondta ki azzal, hogy a harmadrendű vádlott valamennyi cselekményben bűnsegédként vett részt. Ezért őt 13 évi börtönbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az első- és másodrendű vádlott – Raffael Sándor és Németh Győző – jogerősen kiszabott 18-18 éves szabadságvesztését helybenhagyta a legfelsőbb bírói fórum.
Kónya István, az eljáró felülvizsgálati tanács elnöke igen részletesen ismertette az eljáró bíróságok által megállapított tényállást. Ennek lényeges része az volt, hogy miután a bár alagsorában lezajlott a verekedés, Cozma és csapattársai felmentek az utcára, ahol a három vádlott velük szemben, szorosan egymás mellett sorakozott fel. Körbevették Marian Cozmát, ütötték, rugdosták.
A tényállásból az is kiderül, hogy Sztojka Iván korábban is tudta, itt az utcán pedig látnia is kellett, hogy Raffael Sándornál kés van. Az elsőrendű vádlott a nyílt utcán szúrta szíven Marian Cozmát, majd a másodrendű vádlott vesén szúrta a Cozma segítségére siető Ivan Pesicet és fejbe rúgta az ugyancsak segíteni akaró Zarko Sesumot. Mindeközben a harmadrendű vádlott jelen volt, ott „ugrált” közöttük és csak utólag szaladt vissza a bárba azzal, hogy segítsenek, mert a „Csoki” nevű társuk megőrült.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Ebből a tényállásból vonta le a Kúria azt a jogi következtetést, hogy Sztojka Iván valamennyi cselekmény bűnsegédje volt, látta a szúrásokat, rúgásokat, jelenlétével és korábbi magatartásával erősítette társai szándékát. A felülvizsgálati tanács nem értett egyet azzal az ügyészi érveléssel, hogy a bíróságok bármelyike oly mértékben mulasztotta volna el indokolási kötelezettségét, ami az ítélet hatályon kívül helyezéshez vezethetne.
A Kúria indokolásában kifejtette, hogy miközben az elsőfokú, megyei bíróság a vádlottak között – tévesen – teljes szándék- és akarategységet állapított meg, ugyanakkor a másodfokú bíróság – szintén tévesen – elemeire bontotta szét az egyes vádlottak cselekményeit. A Győri Ítélőtáblának igazat adott abban, hogy egyik vádlott terhére sem állapítható meg a több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, márpedig, ha ennek a minősített esetnek nincs tettese, akkor bűnsegédje sem lehet.
Ugyanakkor tévesnek tartotta azt, hogy az ítélőtábla nem állapította meg az elsőrendű vádlott bűnösségét is a Pesics sérelmére elkövetett emberölés kísérletében. Ehhez azonban – a felülvizsgálati eljárás speciális szabályaira figyelemmel – a Kúria nem nyúlhatott hozzá. Mégpedig azért nem, mert az első- és másodrendű vádlottakra kiszabott büntetés még a részben téves minősítés ellenére sem tekinthető törvénysértőnek. A 20 évi maximális büntetéssel fenyegetett cselekmények esetében a kiszabott 18 évi szabadságvesztés törvényes.
Mészár Róza tanácsvezető bíró
Fotó: MTI / Beliczay László
Más volt a helyzet Sztojka Iván esetében. Az ő cselekményének téves minősítése törvénysértően enyhe büntetés kiszabásához vezetett. Ezért – mivel nem csak a minősítés, hanem az ahhoz kapcsolódó büntetés is törvénysértő volt – a felülvizsgálati eljárásban ezt korrigálni lehetett és kellett. A felülvizsgálati döntéssel a Cozma-ügy lezárult, fellebbezésnek helye nincs.
Az ítéletet követő sajtótájékoztatón Mészár Róza tanácsvezető bíró újságírói kérdésekre válaszolva lényegében a döntés jogi indokait magyarázta el, és eközben határozottan cáfolta, hogy akár a Cozma-, akár bármely más ügyben bárki bármikor politikai nyomást gyakorolt volna a Kúriára.
