Az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat a Tobin-ügy rendezésében, vagyis összehozza egymással a feleket, hogy meg tudják vitatni a kérdést – közölte szerdán a magyar közmédia tudósítóinak érdeklődésére Mina Andreeva, Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének a szóvivője.
“Az európai elfogatóparancs működése attól függ, hogy a tagállamok hajlandóak-e együttműködni egymással. Ez csak akkor tud és akkor fog működni, ha megvan a kölcsönös bizalom egymás igazságügyi rendszerei iránt” – hangsúlyozta a szóvivő, és felhívta a figyelmet arra: az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének nincs jogköre arra, hogy kikényszerítse az európai elfogatóparancsról szóló uniós kerethatározat érvényesítését. Ez – jegyezte meg – 2014. december elsejétől meg fog változni a Lisszaboni Szerződés értelmében.
Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben távollétében 18 hónap fogházra ítélte. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság idén júniusban végleg elutasította.
A brüsszeli szóvivő az ügy hátterével kapcsolatban kifejtette: a gondok abból fakadtak, hogy az európai elfogatóparancsról szóló uniós kerethatározatot eredetileg nem megfelelően ültették át az ír jogba. Belevették ugyanis, hogy az érintett személy akkor adható ki, ha megszökött a kiadatást kérő államból, mielőtt megkezdte vagy letöltötte volna büntetését. Ezt az előfeltételt az uniós kerethatározat nem tartalmazza. Az ír bírói fórum előtt Tobin Magyarországról történt távozásának körülményeit megvizsgálva nem bizonyosodott be, hogy a férfi megszökött volna Magyarországról, ezért a kiadatási kérelmet elutasították.
Az ír szabályozást később megváltoztatták, kivették belőle az említett kiadatási előfeltételt. Ezzel az ír jogi előírásokat összhangba hozták az uniós szabályozással. Az ezt követően kibocsátott második európai elfogatóparancs ügyében az ír legfelsőbb bíróság 3-2 arányban úgy döntött, hogy Tobin így sem adható ki, mert az ír belső jog módosításának nincs visszaható hatálya.
Reding szóvivője az Európai Bizottság nevében üdvözölte azt, hogy az ír jogszabályt módosították, “így a probléma nem merülhet fel későbbi esetekben”.
“Mindazonáltal a bizottság továbbra is figyelemmel kíséri és előmozdítja azt, hogy (a jogszabály) végrehajtása az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározattal összhangban történjen” – hangsúlyozta a szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy e tárgykörben eddig három részletes végrehajtási jelentés született.
Andreeva felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós testület nemrégiben sikeresen közvetített Litvánia és Ausztria között egy ügyben, és ennek köszönhetően azt lezárhatták.
“A formula jól működött, így hát itt is ezt tette a bizottság: összehozta a feleket, hogy együtt tekintsék át a kérdést” – fogalmazott Reding szóvivője. Utalt arra, hogy az Európai Bizottság alelnöke, amint tudomást szerzett a Tobin-ügyről, a magyar és az ír igazságügyi tárca magas rangú képviselőinek részvételével találkozót szervezett július 17-én.
“A szakértők azóta is kapcsolatban vannak, hogy áttekintsék az ügy részleteit” – közölte Mina Andreeva, és megerősítette, hogy e tárgyban Viviane Reding levelet írt Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek.
