Nem ismerte el bűnösségét Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes az ellene és 14 társa ellen indított büntetőügy keddi tárgyalásán, a Kecskeméti Törvényszéken. A volt politikus közölte, hogy a bűncselekményt nem követte el, nem tartja magát bűnösnek. Hagyó Miklós ezután – kijelentetve, hogy kérdésekre nem válaszol a tárgyalás e szakaszában – elkezdte felolvasni írásos vallomását.
Elmondta, mielőtt politikusi pályára lépett, jelentős magánvagyonra tett szert sikeres vállalkozásai révén. Így – városüzemeltetési és vagyongazdálkodási – főpolgármester-helyettesi megbízatása, 2006. december 14. után sem az anyagi haszonszerzés motiválta politikai szerepvállalását. A gazdasági életben és politikai tevékenysége során mindig törvényesen járt el, ezért érthetetlenül áll az ellene folyó eljárás előtt. Kitért arra, hogy az MSZP-be 1998-ban lépett be, mert Horn Gyula miniszterelnök komoly hatással volt rá. 2006-tól 2010-ig országgyűlési és fővárosi önkormányzati képviselő volt.
Hagyó Miklós utalt arra, hogy a vele kapcsolatban valótlanul nyilatkozó emberekkel szemben jogi úton lépett fel. Balogh Zsolt, a per negyedrendű vádlottja, a BKV volt megbízott vezérigazgatója ellen is feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt, mert valótlan és a becsületének csorbítására alkalmas állításokat fogalmazott meg több médiában. Elmondta, hogy azt az eljárást a jelen eljárás befejezéséig felfüggesztette a bíróság.
Kiemelte, hogy a közszolgáltató cégekkel kapcsolatos eljárásban mindig a hivatali rend szerint járt el, a cégek operatív kérdéseivel kapcsolatos ügyekben soha nem fogalmazott meg semmilyen kérést. Minden esetben betartottam a hatályos jogszabályokat, soha egyetlen vezetőt sem utasítottam – tette hozzá.
Vallomásában részletesen beszámolt főpolgármester-helyettesként végzett tevékenységéről, a fővárost érintő fejlesztésekről, amelyekben – mint mondta – meghatározó részt vállalt. A BKV Zrt.-vel kapcsolatban kiemelte: ez nem csupán egy a 20 fővárosi közcég közül, mert csaknem 13 ezer munkavállalója van. Emlékeztetett arra, hogy a BKV-nak 70 milliárd forint adóssága volt, amikor főpolgármester-helyettes lett. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettessel együtt kapták feladatul a fővárosi közszolgáltató cég rendbetételét, ami szerinte sikeresnek volt, mert a költségcsökkentés és a reorganizáció hatására 11,5 milliárd forinttal csökkent a cég adóssága. Vallomása szerint Demszky Gábor hozzájárulása nélkül egyetlen cégvezetőt sem lehetett kinevezni, a munkáltatói jogokat pedig az igazgatóság gyakorolta az egymást követő vezérigazgatók felett. Hagyó Miklós utalt arra, hogy bár Balogh Zsolt több helyen az ellenkezőjét állította, neki semmilyen köze nem volt a vezérigazgató-helyettesek kinevezéséhez.
Munkánkat csak pozitívan lehet értékelni, soha nem adtam utasítást a BKV vezető tisztségviselőinek, senkit nem utasítottam – fogalmazott Hagyó Miklós.
A vádirat szerint az általa vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezeléssel mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett zsarolással vádolják.
A vád szerint Hagyó Miklós Lelovics Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és Horváth Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV-vezetőknek olyan utasításokat adott, döntéseiket pedig oly módon befolyásolta, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest az országgyűlési választások után nem sokkal, 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától júniusáig házi őrizetben volt, azóta pedig szabadlábon védekezhet.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a nyári ítélkezési szünet előtt – július 13-ára – még egy, szeptembertől december 18-áig pedig 27 tárgyalási napot tűzött ki.
