Nem jogerős az ítélet abban a büntetőperben, amelyben részben felmentette, részben elítélte első fokon a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Laborc Sándort, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját és három társát szerdán – tájékoztatta az MTI-t a bíróságról távozóban Laborc Sándor védője.
Zamecsnik Péter az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a hivatali bűncselekmények, valamint a hűtlen kezelés bűntette alól bűncselekmény hiányában mentette fel védencét a bíróság. Ezt az ügyészség megfellebbezte. A védelem pedig az ellen nyújtott be fellebbezést, hogy az ügy három vádlottját pénzbüntetésre ítélte a bíróság magántitok jogosulatlan megismerése, valamint magántitok jogosulatlan megismerésének kísérlete miatt.
Laborcnak másfél millió forintot, a másodrendű vádlottnak 600 ezer forintot, míg a harmadrendű vádlottnak 200 ezer forint pénzbüntetést kell kifizetnie, ha az ítélet jogerőssé válik. Amennyiben akkor sem fizetik meg ezt az összeget, a büntetés fogházbüntetésre változik, amely Laborc Sándor esetében 300, a másodrendű vádlott esetében 200, míg a harmadrendű vádlott esetében 100 napot jelent. A bíróság ugyanakkor Laborc Sándort és az ügy negyedrendű vádlottját felmentette a többrendbeli hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés vádja alól.
Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője a bíróságról távozóban az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy védencét ezek alól a vádak alól bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság. Az ügyészség ez ellen fellebbezett, míg a védelem az ítéletnek azon része ellen, amelyben elítélték védencét.
Mivel a per tárgya államtitkot képez, az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság. A szerda este kihirdetett elsőfokú döntésnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, a bíróság zárt ajtók mögött indokolta meg ítéletét, vagyis a pontos tényállás sem ismert.
Laborc Sándor és egykori munkatársa ellen a korábbi Budapesti Katonai Ügyészség 2010 februárjában rendelt el nyomozást. A katonai ügyészség hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt az idén január 13-án nyújtotta be a vádiratot.
Az ügyben az első feljelentést 2010 februárjában – még a Bajnai-kormány idején – Balajti László tette, aki 2009 nyarán vette át a polgári elhárítás vezetését Laborc Sándortól. A Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépeinek merevlemezein több telefonbeszélgetés, híváslista, valamint a cellainformációkra irányuló elemzés is volt. Laborc laptopján mappába rendezve sorakoztak az adatok, volt közöttük „Ovi” és „Bajusz” nevű is, ezek nagy valószínűséggel Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról tartalmaztak információkat.
Korábban magát Laborc Sándort is megfigyelte a titkosszolgálat, végül tavaly nyáron őrizetbe is vették. Az 1958-ban született Laborc a moszkvai KGB-egyetemen, azaz az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán tanult az 1980-as években. Kinevezése előtt több napilap is arról írt, hogy nemzetbiztonsági szakértők kockázatosnak tartják kinevezését az NBH élére.
