Közélet

Itt a jó idő, támadnak a méhek és a veszélyes darazsak

Az emberek három százaléka túlérzékeny a darazsak és méhek csípésére. Míg a többségnél ez csak bőrpírt, duzzanatot vagy viszketést okoz, az erre allergiásoknál görcsöket, ájulást és légzésbénulást is előidézhet.

Az említett rovarok általában csak védekezésként támadnak az emberre. Épp ezért az a legegyszerűbb, ha elkerüljük a fészküket és a lehető legkevésbé ingereljük őket. Amennyiben azonban a közvetlen környezetünkben telepednek meg, el kell távolítani a fészküket. Nem érdemes kockáztatni, szakembert kell hívni!

A darazsak méreganyagának nagy részét hisztamin, dopamin, kinin, különböző enzimek és poliszacharidok alkotják. Hogy mennyire veszélyes egy-egy méreganyag, az attól függ, a rovar mivel táplálkozik: a fehérjét fogyasztóké a legmérgezőbb.

A méhek közül a háziméheknek van a legösszetettebb méreganyaga. Ebben többféle fehérje, különböző enzimek és több kismolekulájú anyag is van. Ezek közül a legfontosabb a vörösvértestoldó, véralvadás- és enzimgátló, illetve a központi idegrendszert bénító hatású mellitin és apamin, de az értágító hatásáról ismert hisztamin sem elhanyagolható.

Egyes tünetek a szúrás helyén jelentkeznek. Egyetlen darázscsípéskor a fájdalmon kívül 10-30 percen belül általában csak duzzanat és helyi vérbőség jelentkezik. Maga a fájdalom órákig, a viszketés napokig tarthat. A szúrás gyakran azért fertőződik el, mert a rovarok dögöket is fogyasztanak. Egy-egy csípés esetén a tünetek csak akkor válhatnak életveszélyessé, ha a darázs szúrása a nyelvet és a toroktájékot éri, mert a keletkező duzzanat a laza kötőszövetek miatt elzárja a levegő útját.

A méheknél más a helyzet. A szúrás után párperces fájdalom, majd bőrpír jelentkezik, a seb környéke megduzzadhat és erősen viszkethet. Ha a csípés az arcot, szemet vagy a szájat éri, akkor akár az egész arcunk eltorzulhat néhány órára. A méhszúrásokra az emberek háromnegyede ellenállóvá válik, a méhészeknél akár ötven szúrás sem okoz tüneteket. Egy átlagembernél azonban tíz ilyen szúrás már görcsöket és légzésbénulást idézhet elő, 200 méhszúrás pedig halálos lehet.

Darázsraj támadás esetén sejt- és szövetkárosodással, bevérzéssel, vérnyomáseséssel, fokozott bélműködéssel, szédüléssel, de akár bénulással és beszédkieséssel is számolni kell. Ha egy méhraj áll bosszút rajtunk, akkor fejfájással, lázzal, hányással, hasmenéssel, köhögéssel és görcsrohamokkal kell számolnunk, de nem ritka, a pánikérzés, a látás- és halláskárosodás, ájulás sem.

Jó tanácsok csípés után

Méh vagy darázstámadás után a sérültet le kell fektetni, nem szabad, hogy járkáljon. A csípés után tilos alkoholt fogyasztani. A fullánkot körömmel, csipesszel, tűvel vagy késheggyel el kell távolítani, a csípés helyét érdemes jégkockával hűteni. Ha a csípés a száj környékét érte, egy kiskanál konyhasót kell bekapni és néhány percig szopogatni.

Életveszélyes allergiás tünetek esetén az adrenalin a leghatékonyabb életmentő, mert az úgynevezett anafilaxiát kiváltó összes anyag ellen hatékony. Bőr alá vagy izomba is beadható. Ha a családban túlérzékeny valaki, érdemes otthon adrenalin ampullát tartani és megtanulni azt beadni. A csípés vagy szúrás után minél hamarabb orvoshoz kell menni.

Hogyan csillapítsuk a csípés okozta fájdalmat?

A háziorvos szerint azok, akik nem allergiásak a rovar csípésére, jó ha mindig tartanak otthon Fenistil gélt. A szer csökkenti az égő, viszkető érzést és a fájdalmat is enyhíti.

A patikákban kapható szerek mellett, darázscsípéskor érdemes kipróbálni az otthoni praktikákat is, amilyen például a hagymaborogatás, a petrezselyemzöldje és az ecetes borogatás is, ezek ugyanis a szakember szerint is hatásosak.

A fájdalomcsillapítót a háziorvos csak abban az esetben ajánlja, ha valakinek elviselhetetlenül fáj a csípés helye, de még ilyen esetben is inkább a természetes fájdalomcsillapítókat és a hideg borogatást javasolja inkább.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

– ha valakit egyszerre több darázs is megcsípett, 
– ha valaki tudja magáról, hogy allergiás,
– ha a csípés után fokozatosan növekvő duzzanat alakul ki,
– ha a csípést hasmenés, hányás, légzési nehezítettség kíséri.

A háziorvos elmondta azt is, hogy egyelőre nem lehet szűrni, hogy ki allergiás a darázscsípésre. Egy biztos a rovarok csípése egész testre kiterjedő allergiás rohamot, vagyis anafilaxiát a gyerekek 0,4-0,8%-ánál, míg a felnőttek 3%-ánál okoz.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elkészítette azoknak a szakembereknek az országos listáját, akik a méhek és darazsak befogásához szükséges szaktudással és felszerelésekkel rendelkeznek.

A szakemberek országos listája az elérhetőségeikkel együtt, megyénkénti bontásban megtalálható itt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik