2002. május 9., 12 óra – Ketten léptek az Erste bank móri fiókjának épületébe. A fegyveresek kíméletlen mészárlásba kezdtek, lelőttek mindenkit, aki az útjukba került, banki alkalmazottakat, ügyfeleket, a biztonsági őrt. Hatan a helyszínen meghaltak, ketten pedig a kórházban vesztették életüket. A támadók összesen 7, 3 millió forintot zsákmányoltak. A gyilkosok után óriási hajsza kezdődött. Azt már akkor tudni lehetett, a „mészárosok” kevés értékelhető nyomot hagytak.
A helyszín még „ki sem hűlt”, de a rendőrség máris tízmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki két körözöttre, Horváth Szilárdra és Farkas Róbertre. Hamar kiderült, nem ők azok, akiket keresnek. Előbbi férfi feladta magát, de volt alibije, ahogy az is egyre világosabbá vált, valószínűleg állítólagos társának sincs köze a brutális ügyhöz. A történtek után már 25 milliót ért a gyilkosok „feje”.
Fotó: MTI / Tóth Gyula
Két hét sem telt el, a rendőrség fantomképeket közölt a rablókról, majd napra pontosan két hónappal később két embert el is fogtak: Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. A két büntetett előéletű fiatalt egyebek mellett tanúvallomásokra, személyleírásokra, jelentésekre és a házkutatások eredményeire hivatkozva gyanúsították meg. A későbbi DNS vizsgálat azonban nem hozott eredményt, és a fegyvereket sem találták, vagyis a rendőrségnek csak közvetett bizonyítékai voltak. A hatóság azonban csaknem öt évig kitartott amellett, ők a tettesek. 2007-ben azonban újabb fordulat történt.
A rendőrség 2004-ben zárta le a nyomozást abban a hitben, Kaiserék gyilkoltak Móron. Az ügyben csaknem harmincezer oldalnyi irat keletkezett. A két férfi még szeptemberben bíróság elé állt, az elsőfokú döntést decemberben hirdették ki. Kaiser Edét életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, Hajdú László pedig – akit végül „csak” a fegyverek beszerzésével vádoltak – 15 év fegyházbüntetést kapott. A két férfit egyébként egyéb más bűncselekményekben, rablásokban is bűnösnek mondták ki. Ezeket beismerték, ám a móri gyilkosságokat következetesen tagadták.
Az ügy tárgyalása tíz hónappal később, 2005 októberében kezdődött másodfokon és még abban a hónapban döntés született. Kaisert jogerősen is életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, ám társa ügyében az Ítélőtábla új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Hajdú végül súlyosabb büntetésre számíthatott, hiszen ismét emberölés miatt kellett felelnie. Ám ekkor újabb nem várt esemény történt.
2007 februárjában jelentette be a rendőrség, hogy valószínűleg mégsem a móri támadókat fogták el. Nagy László és Weiszdorn Róbert egyébként a veszprémi postásgyilkosság kapcsán került a nyomozók látókörébe. Ellenük már közvetlen bizonyítékok szóltak, például Nagy lakásában megtalálták a régóta keresett fegyvereket. Emellett mindketten elismerték, közük van a véres esethez.
Az ügyben már 2007 végén lezárult a nyomozás, de a Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelési javaslatát az ügyészség először visszautasította, mondván, két szakértői véleménnyel is gondok adódtak. Végül csak Weiszdorn állt bíróság elé, Nagy László ugyanis pár hónappal azután, hogy elkapták, öngyilkos lett.
Első fokon 2008 decemberében hoztak ítéletet. A Fejér Megyei Bíróság úgy döntött, életfogytiglani szabadságvesztésre ítéli az egyetlen élő vádlottat, azzal a kikötéssel, hogy 30 évnél korábban nem kerülhet feltételesen szabadlábra. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2010-ben súlyosabb büntetést szabott ki, mert az egyéb minősítő körülmények mellett megállapította az emberölés előre kiterveltségét is. Így végül 40 évre emelkedett a feltételes szabadulás legkorábbi időpontja. Weiszdorn és ügyvédje nem nyugodott bele a döntésbe, 2011 őszén a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, ahol azzal érveltek, csupán a rablás volt a cél, a gyilkosság nem volt betervezve. Az LB álláspontja szerint azonban a rablónak tudnia kellett, hogy mi folyik a bankban, miközben őrt állt az ajtóban. Így végül a felülvizsgálati eljárás sem „kegyelmezett” a vádlottnak.
A magyar kriminalisztika eddigi történetének legkegyetlenebb rablógyilkosságáért elítélt Weiszdorn Róbert jelenleg életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az esetről utoljára ez év februárjában lehetett hallani, amikor felröppent a hír, Weiszdorn védője eljárási problémákra hivatkozva a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.
