Vasárnap kezdődik és október utolsó napjáig tart majd a viharjelzési szezon az ország nagyobb tavain, így a Balatonon, a Velencei-, a Tisza- és a Fertő-tónál is. A viharjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Obszervatóriumából adják ki.
Újdonság, hogy a Balatont viharjelzési szempontból három medencére bontották: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső, és a tihanyi szorostól keletre lévő keleti medencére. Idén már a balatonihoz hasonló jelzőlámpák működnek a Tisza-tónál és a Fertő-tónál is. A vízen tartózkodók a katasztrófavédelem fényjelző rendszere segítségével szerezhetnek tudomást az éppen aktuális viharjelzési fokozatról.
Az idén 82 éves balatoni viharjelzés központja a Siófoki Viharjelző Obszervatórium, ahol a magyar tengert időjárási szempontból a korábbi két medence helyett három medencére bontották. Ez azt jelenti, hogy a helyi szélviszonyoknak megfelelő, az egyes medencékben egymástól eltérő fokozatú jelzéseket is kiadhatnak. A szakemberek ezt azért tartják fontosnak, hogy a veszélyes időjárási helyzetek ellenére minél kevesebb helyen legyen korlátozás. Mindez elsősorban a turizmus és a nyaralók érdekeit szolgálja majd. A Balaton körül 29 fényjelző-viharjelző, a kiemelt strandokon pedig 16 mobil tájékoztató fényjelző működik. A Velencei-tavon három stabil és egy mobil lámpa tájékoztatja a vízen tartózkodókat.
Az I. fokú viharjelzés – azaz percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás – esetén a várható maximális széllökések 40-60 km/óra sebességet érhetnek el, a másodfokú viharjelzés – azaz percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás – esetén a széllökések sebessége meghaladhatja a 60 km/órát.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárási elemeknek, mindenekelőtt a szélnek, nagy a tér és időbeli változékonysága. Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatóak viharos széllökések, azonban néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a nádasoktól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is. Ugyancsak nagy a térbeli változékonyság zivatarok környezetében, a zivatarból kifutó szélrohamok rövid idő alatt elérhetik a viharos fokozatot, ugyanakkor néhány kilométer távolságban néha csak gyenge légmozgás tapasztalható.
A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet. Különösen veszedelmes a nyár közepén gyakori forró száraz szél, amely a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és a vízi bicikliket a hullámos mélyvizekre. Fontos tudni, hogy a Balatonnál gyakran létrejönnek keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen például a Szigligeti öböl. Mindenkinek saját érdeke, hogy figyelje a viharjelzéseket és tartsa be az ide vonatkozó szabályokat. Várhatóan a szezonban a korábbi évekhez képest alacsonyabb lesz a Balaton vízállása, amely elsősorban a tőkesúlyos vitorlás hajóknak és a mélyebb merülésű motorosoknak okozhat problémát, főként a déli part közelében erős hullámzás esetén.
