A budapesti vállalkozó cége 100 millió forint adótartozást halmozott fel, amelynek csak töredéke folyt be az államkasszába a társaság vagyontárgyainak elárverezéséből. Ezért az adóhivatal a vállalkozót - a cég tartozásaiért teljes magánvagyonával felelő beltagként - a fennmaradó hátralék megfizetésére kötelezte.
A férfi megpróbálta “kimenteni” vagyonát a végrehajtási eljárás alól, és az ingatlana eladásából származó 20 millió forintos bevételét egy állítólagos tartozás fejében átengedte volt cégtársának. Az engedményezési szerződés megkötésének körülményei azonban gyanússá váltak az adóhivatal számára, mivel az eljárás során kiderült, hogy a kedvezményezett cégtárs egyben az adózó élettársa.
Az adóhatóság jogi útra terelte az ügyet és a bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy a budapesti férfi és élettársa csak az adóhatóságot akarta kijátszani. A Fővárosi Ítélőtábla ennek megfelelően a színlelt szerződést semmisnek mondta ki, az adóhivatal pedig a jogerős ítélet birtokában jogosulttá vált a bírói letétben lévő 20 millió forintra.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ellenőrzési és végrehajtási eljárások során kiemelt figyelmet fordít a színlelt szerződések kiszűrésére. Gyanús körülmény például, ha az adózó közeli hozzátartozójával, vagy befolyása alatt álló gazdasági társasággal kötött szerződéssel ruházza át vagyonát, vagy elajándékozza azt.
