Aki rendszeresen olvassa a blogot az tudja, hogy általában megvédem azokat a turistákat, akik kezeletlen jeggyel utaznak a BKV-n. Azért szoktam a védelmükre kelni, mert sok külföldi a tájékoztatás teljes hiánya miatt sokszor azt sem tudja, hogy mit kell csinálni a jeggyel, és ilyen ősrégi mechanikus lyukasztót is maximum a múzeumban látott. Tehát sokszor nem szándékosan bliccelnek.
Az alábbi történet viszont más. Más, mert a 4-6-os villamosra felszálló turistáknak nem volt jegyük, amiből arra következtetek, hogy az utazásért nem is akartak fizetni. Lehet, hogy ott ahol felszálltak nem tudtak jegyet venni, mert vagy nem árultak sehol, vagy nem volt náluk apró, de egy ismeretlen országban, egy ismeretlen városban nem szállok fel úgy a tömegközlekedésre, hogy az utazás ellenértékét nem fizetem ki. Ezért sem értem, hogy az utasok miért szóltak bele az ellenőr munkájába. Az ellenőr egyébként nem tudta megbüntetni a turistákat, mert egy utas jegyet lyukasztott nekik, majd jó tanácsokat osztott, hogy hogyan lehet kibújni a büntetés alól:
Kedves BKV-figyelő!
Gondoltam megosztok egy élményt amit a minap tapasztaltam a 4-6-os villamoson. A Margit-híd budai oldalán szálltam fel a villamosra. Amikor is már folyt egy jegy ellenőrzés.
Egy ellenőr kérte a jegyeket két huszonéves lánytól. Mint a részletekből kiderült számomra, mindkét csajszi külföldi volt. Egy magyar srác tolmácsolt nekik. Persze nem volt jegyük és értetlenkedtek, hogy most miért kell egyáltalán meg gondolom, hogy nem tudták, hogy kell jegyet venni. Sajnos a társalgást nem hallottam mert zenét hallgattam közben.
A BKV ellenőr egy papírra felírta a pótdíj összegét amit szeretett volna bevasalni a két leányon. Kisvártatva az ellenőr mögül felbukkant egy Magyar hölgy aki 2db érvényesített vonaljegyet nyomott a két külföldi kezébe. Persze sokan ezt megmosolyogták a vilin míg az ellenőr fején látszott, hogy ő nem tartja valami jópofának a dolgot. Ez a tipikus “mit kell szívózni szegény külföldi turistával?” esete.
A Jászai Mari tér következett mikor is nyíltak az ajtók és egy másik úgyszintén Magyar hölgy lekísérte a két lányt a villamosról, gondolom azzal a céllal, hogy elkerüljék az ellenőr általi pénzbírságot. Mivel, hogy az ellenőr nem nagyon akarta ennyiben hagyni a dolgot és le is szállt a külföldiekkel együtt a villamosról.
Miután elindult a villamos egy mögöttem álló utas odalépett ahhoz a sráchoz aki tolmácsolt a külföldieknek és megkérdezte, hogy tényleg az történt e amit látott. Majd kitörő örömmel fejezte ki tetszését a történtek iránt. Szívem szerint megkérdeztem volna ezektől az emberektől, hogy minek örülnek ennyire, de nagy valószínűséggel én lettem volna a közellenség.
Nekem ez az egész furcsa volt egy kicsit. Emberileg persze rendes volt az utasoktól, hogy segítettek a két “szerencsétlen” külföldinek a “gonosz” jegyellenőrrel szemben. Másrészről viszont nem tetszett, hogy inkább a külföldit segítik azzal az emberrel szemben aki csak a munkáját végzi. Amit felháborítónak tartok az egészben, hogy idejön két külföldi emberke és úgy tesznek mint akik nem tudták hogy jegyet kell venni. Nem tudom mit hittek. Mintha annyira jól menne itt mindenkinek, hogy ingyen lehet utazni. Ha meg tényleg fogalmuk sem volt az egészről már azért is megérdemeltek volna egy büntetést. Ha ennyire felkészületlenek egy idegen országban.
Másik fele pedig az, hogy nem okozott volna nekik nagy problémát ez az összeg. Nem úgy tűntek mint akik egy harmadik országból jöttek volna. Ha nekünk kell jegyet venni és ráadásul fizetésünkhöz mérten igen drága is akkor nehogy már egy tehetősebb külföldi megússza a jegyvásárlást. Engem külföldön minden gond nélkül úgy megsarcolnának, ha nem lenne nálam érvényes jegy. Hiába játszanám a bugyuta külföldit aki azt se tudja, hogy hol van. Ez ugyanolyan dolog mint, hogy az EU-s országok nyugdíjas polgárai ingyen utazhatnak a BKV összes járatán. Ez csak nálunk létezik. Magyar nyugdíjas nem utazhat más EU országban ingyen.
Elnézést, ha egy kicsit hosszúra sikerült és kicsit katyvaszos lett. Csak szerettem volna megosztani ezt az élményt.
Maradok tisztelettel és mély elismeréssel a BKV-figyelő iránt.
Üdvözlettel, P. Péter
