A főpolgármesteri hivatal közleménye szerint a versailles-i bíróság másodfokon igazat adott a BKV-nak abban, hogy jogszerűen lehívhatja a felmondott metrószerződés miatt a franciáktól a mintegy 30 milliárd forintos bankgaranciát, -olvasható az Indexen.
?A BKV Zrt. részére teljesített bankgaranciák lehívásával kapcsolatban a Polgári törvénykönyv 2321 szakasza szerint a hozott határozat minden rendelkezését hatályon kívül kell helyezni, és az Alstom Transport tiltó kérelmét elutasítani?, határozott most a bíróság, megváltoztatva az elsőfokú, a BKV-t elmarasztaló ítéletet.
A versailles-i bíróság másodfokon úgy döntött, hogy a Nanterrei Kereskedelmi Bíróság elnökének 2010. december 3-án hozott határozatának minden rendelkezését a felek között hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz. Eszerint a bíróság másodfokon megállapítja, hogy a BKV Zrt. igazolta, hogy 2010. december 3-án szabályosan hívta le az alperes bankok által a társaság javára kibocsátott bankgaranciákat.
A bíróság elutasította az Alstom kérelmét, amelyben megtiltotta a Bayerische Landesbank és a Credit Agricole Corporate and Investment Bank számára, hogy teljesítse a fizetési kötelezettségét a BKV-nak. Emellett a fellebbezési költségek megfizetésére kötelezte az Alstomot.
Az Alstom fizet a döntés hatására
Az Alstom tudomásul veszi a Versailles-i Fellebbviteli Bíróság döntését, amely hatályon kívül helyezi a Nanterre-i Kereskedelmi Bíróság döntését, és ideiglenes intézkedésként, utasítja a bankokat a BKV által lehívni kívánt előleg visszafizetési és teljesítési garanciák kifizetésére, áll a cég lapunknak küldött közleményében.
Tarlós István főpolgármester péntek este bejelentette, hogy a Bayerische Landesbank már át is utalt 21 milliárd forintot a BKV számlájára a metrószerelvények bankgaranciájának összegéből.
A főpolgármester az MTI-nek hangsúlyozta: “senki nem nyúlhat egy fillérhez sem az összegből”, a pénzt csakis a metrókocsikra lehet költeni. Ha ugyanis sikerül megegyezni az Alstommal, és a szerelvények megérkeznek, akkor ez az összeg a járművek árának egy részét fedezi. Hozzátette: ezért volt “idétlen” az a híresztelés, hogy ezt a pénzt a BKV működési kiadásokra költené.
A főpolgármester elmondta: a versailles-i bíróság másodfokú, jogerős döntése kapcsán “óvatosan optimista”. Mint fogalmazott: “lélektanilag sokat jelent a dolog”, de részsikernek tartja.
Tarlós István szavai szerint arra törekszik, hogy visszafogott határozottsággal, kulturált tárgyaláson megállapodjon az Alstom első emberével a szerződés egészéről és további sorsáról, ez pedig a részsikernél is fontosabb.
A főpolgármester közölte: az Alstom vezetőjének budapesti látogatásán nem kívánja éreztetni a bírósági döntést, a megbeszélésen “annál is udvariasabb lesz, mint amit tervezett, de határozottan képviselni fogja a főváros érdekeit”. Hozzátette: az az érzése, hogy meg lehet majd egyezni a francia céggel.
Az Alstom vezetője Tarlós István meghívására június 21-én érkezik Budapestre, előtte, június 17-én Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel is találkozik Szentpéterváron.
Az Alstom azért még küzd
Az Alstom közleményében ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fellebbviteli bíróság döntése egy ideiglenes intézkedés a garanciák lehívása ügyében: a bíróság nem vizsgálta és nem hozott döntést a BKV szerződésbontásának tekintetében, amelyet az Alstom továbbra is jogszerűtlennek tart. Az Alstom ezért a megfelelő módon és fórumokon folytatja szerződéses jogainak érvényesítését.
Az Alstom korábbi jelzéseinek megfelelően továbbra is elkötelezett abban, hogy a Budapestnek gyártott metró kocsik összes vitás kérdéseit tárgyalás során mindkét fél és a budapesti utazóközönség érdekeit figyelembe véve megoldja, írja a közlemény.
A mostani döntés előtt volt már május elején egy másodfokú tárgyalási forduló Versaillesben, ahonnan elkeseredve érkezett haza a magyar küldöttség. Tarlós István egyenesen arról beszélt, hogy az Alstom a perben szórta a rágalmakat a fővárosra, ezért nemcsak a megállapodás vált lehetetlenné, hanem büntetőfeljelentést is fontolgat.
Első fokon, 2010 decemberében Nanterre-ben már egyszer elmeszelték a BKV-t. Mint arról beszámoltunk, a tárgyaláson a franciák már akkor elpuffogtatták vádjaikat, méghozzá államügyészi segédlettel. Marie-Aimée Gaspari államügyész, akit a metrókocsikat gyártó Alstom bűncselekmény gyanújára hivatkozva idéztetett be, gyakorlatilag felszólította a bíróságot, hogy a francia cég mellett döntsön.
Leleninizmusozták a BKV és a főváros lépéseit
Az Alstom képviselői részéről röpködtek a Kádár Jánosra, leninizmusra utaló kifejezések, többször beszéltek csalásról, bűncselekményről a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatban. Az ügyvédjük konkrét politikai összeesküvés-elmélettel állt elő, amelynek a lényege az, hogy a BKV és a magyar hatóságok tudatosan nem működtek együtt az Alstommal, hogy megtorpedózzák és az oroszok kezére játsszák a bizniszt.
A BKV október 18-án mondta fel az Alstommal azt a 2006-ban kötött szerződést, ami 22 darab 2-es metróra szánt szerelvény és 15 modernebb, automatizált, 4-es metróra szánt szerelvény legyártására és leszállítására vonatkozott. A metrókocsiknak eredetileg már 2008 májusában meg kellett volna érkezniük Budapestre, ehhez képest csak nyolc hónappal később, 2009 január végén futottak be.
Több mint egy éve folyik a tesztelésük, ami számos problémába ütközött. A szerződés felmondásának az indoka oka az volt, hogy a BKV aznap kapta kézhez a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerős határozatát, amelyben a hatóság fékrendszerbeli hiányosságok miatt elutasította az Alstom metrószerelvényeinek végleges típusengedély iránti kérelmét. A hatósági engedély nélkül a metrószerelvények nem állíthatnak forgalomba.
A BKV októberben, a szerződés felmondásával egy időben előkészületet tett a már kifizetett 108 millió euró visszafizettetésére, valamint a jólteljesítésre vonatkozó bankgaranciák lehívására, és bejelentette a BKV kötbér- és kárigényét a szállítónak. A 2006-os metrókocsi szerződéssel kapcsolatban a BRFK már nyomozást folytat.
(Index)
