Iratismertetéssel kezdődött meg a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás miatt korábban jogerősen elítélt Kaiser Ede perújítási eljárása a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblán kedden.
A keddi tárgyaláson perújítási nyomozati iratokat, orvosszakértői és fegyverszakértő véleményeket ismertettek, valamint részleteket olvastak fel az egyik elkövető, Nagy László naplójából. A 2002. május 9-én “kivégzésszerűen gyilkoló” Nagy László előzetes letartóztatása során öngyilkos lett.
A következő, december 16-i tárgyalás tanúmeghallgatással és perbeszédekkel folytatódik.
Kaiser Edét előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Bíróság 2004. december 23-án, majd a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2005. október 25-én jogerős ítéletével halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, és egyben kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.
A Győri Fellebbviteli Főügyészség, valamint a vádlott védőinek indítványa alapján a Fővárosi Ítélőtábla Kaiser Ede tekintetében elrendelte az előbbi bírósági ítéletek ellen a perújítást.
Az ítélőtábla akkori érvelése szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással szemben olyan új bizonyítékok merültek fel, amelyek valószínűvé teszik, hogy Kaiser Edét az Erste Bank móri fiókjában elkövetett bűncselekmény miatt emelt vád alól fel kell menteni és vele szemben a többi bűncselekmény miatt lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni.
A perújítási eljárásban a Fővárosi Bíróság 2009. november 6-i ítéletében kimondta: Kaiser Ede nem bűnös a móri bankrablás ügyében. Ugyanakkor tucatnyi más bűncselekmény miatt 18 év fegyházra ítélték.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség a kiszabott büntetés súlyosításáért, Kaiser Ede és védője enyhítésért fellebbezett.
A móri bankrablás miatt a Fővárosi Ítélőtábla Nagy László társát, Weiszdorn Róbertet december 9-én életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A férfi negyven év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra.
A móri bankrablással Kaiser Ede mellett Hajdú Lászlót vádolták meg korábban.
