Olvasónk szerint a BKV jelenlegi helyzetében egyedül a zónás rendszer megvalósítható. Lentebb, a levélben természetesen nem egy szakmai javaslat, csak egy ötlet olvasható. Arra kérünk titeket, ha van hasonló javaslatotok, észrevételetek, akkor a kommentek között írjátok le, vitassátok meg azokat.
Kedves BKV-figyelő!
Jó ideje olvasgatom a blogodat, és sokszor bosszankodok az itt olvasható -olykor már majdnem hihetetlen- történeteken, utasbeszámolókon. Én is nap mint nap használom a BKV-t -főleg télen-, nyári időszakban igyekszem a biciklit választani olcsó alternatívaként.
Sokan írtak mostanában az idő alapú jegyrendszerről, a beléptetőkapukról és az elektronikus jegy/bérletrendszerről. Minden alkalommal leírják, hogy mennyire hasznos és jó volna, és minden alkalommal oda jutunk, hogy vagy pénz, vagy akarat nincs annak megvalósításához.
Rákerestem a blogon a zóna alapú rendszerre, és az egyetlen alaposan kivesézett cikk óta csak néha néha említették meg a postolók ezt a lehetőséget. Pedig szerintem ez az, ami a jelenlegi szűkös helyzetben a legkivitelezhetőbb. Merthogy: – Pénz nincs. A napnál is világosabb hogy teljesen szétlopták a BKV-t. Erről elég sokat cikkeztek már a blogon, felesleges tovább taglalni. – Mivel pénz nincs, ezért elég esélytelen, hogy a következő 2 – 3 évben megvalósuljon a metróban a beléptetőkapus rendszer, a teljes elektronikus jegyrendszerről már nem is beszélve.
A zónás rendszer Budapesten kívül már szinte mindegyik nagyvárosban ismert és jól bevált rendszer. Véleményem szerint az utasbarát közösségi közlekedés egyik alappillére. Példának okáért saját esetemet említeném: a közeljövőben költözök majd új lakóhelyemre, így 3, azaz három villamos megállóra fogok lakni a munkahelyemtől. Ez a három megálló – ahhoz túl nagy táv, hogy minden reggel és este lesétáljam, mert gyalog kicsit több, mint fél óra, ráadásul az Október 23 utca nem túl oxigéndús környezet (Budafoki út -> Mester utca), mindemellett télen nem túl kellemes a -5 fokos szélben átsétálni a Petőfi hídon. – ahhoz viszont túl rövid táv, hogy 9800 forintért olyan BKV bérletet vegyek, ami – számomra, és sok más ember számára is – ráadásul feleslegesen tartalmazza a MÁV és a Volán árát is. Mivel a szakaszvonaljegy (és/vagy 30 perces jegy) fogalma nem létezik villamoson, ezért minden alkalommal jegyet lukasztani drágább, mintha bérletet vennék.
Érthetetlen számomra, hogy a BKV nem képes felfogni: 3 megállóra az emberek nem fognak bérletet venni. Főleg nem olyat, amihez még MÁV és Volán használatot is teljesen feleslegesen nyújt. Viszont ha bevezetnék a zónás és/vagy járműves(vonalas) rendszert, akkor nagy valószínűséggel ezeket az embereket is be tudnák vonni a költségvetésükbe. Mert ahhoz, hogy zóna vagy pl. csak villamosokra érvényes bérletet bevezessenek nem kell elektronikus rendszert bevezetni, és nem kell semmiféle plussz befektetés a kb. 8 féle új bérlet nyomdaköltségén kívül. Az ellenőr csak rápillant a bérletre, és ha az illető metróbérlettel villamoson közlekedik, akkor megbünteti, ha belvárosi zónában utazik pl. csepeli zónás bérlettel, akkor megbünteti, és így tovább. Ez a rendszer gyönyörűen működik pl. Párizsban is, ahol 6 zóna van létrehozva. (Arról már nem is beszélve, hogy az ellenőr hölgy két 190 cm magas kigyúrt gumbibotos és gázpisztolyos szekrénnyel szált fel a buszra jegyeket ellenőrizni. Tapasztaltam)
Nem vagyok matematikus, de a zónás rendszer bevezetésével és egy ésszerű árképzéssel valószínűleg növelhető lenne a cég árbevétele és az utasok elégedettsége is. Ha pl. 9800 forint helyett mondjuk 4000 HUF lenne egy villamosbérlet, vagy 5000 HUF egy belvárosi zónabérlet, akkor biztosan többen mondanának le a bliccelésről.
Remélem, hogy a BKV lassan behozza ezt a lemaradását, és végre tesz valamit a zónás rendszer bevezetése érdekében.
L.
