Tisztelt BKV-figyelő!
Kb. két hete már jeleztem az érdekvédelmi képviselő felé, hogy lesznek szívesek az okt. 15-én kiadott hírlevelüket a neten is hozzáférhetővé tenni, ugyanis szándékomban áll többek között a BKV Figyelőre is feltenni. Azóta ez megtörtént, tehát a Villamos Független Szakszervezet honlapján elérhetővé vált mind az okt. 15-ei hírlevél, mind a VFSZ hírlevele.
A nemrég kipattant végkielégítési botrány óta a járművezetők, ellenőrök és pénztárosok rendszeresen megkapják a kedves utazóközönségtől, hogy milyen pénzekkel dobálóznak nálunk. Miközben a vezetőség zsebébe szinte számolatlanul öntik a pénzt, mi, akik az utasokkal vagyunk napi kapcsolatban, mi szégyenkezünk a vezetőink hibái és bűnei miatt. Ha pénzt vonnak el a BKV-tól, akkor ez sokszor pl. a karbantartáson való spórolást hozza magával, ergo az utasok rosszabb és koszosabb járműveken utaznak, a járművezetők ilyen-olyan hibával kénytelenek kihozni a járműveket a napi forgalomba, a karbantartók barkácsmegoldásokkal próbálják működésre bírni az elavult, elöregedett és elhasználódott járműveket és alkatrészeket. Eközben a felsővezetők havonta ugyanúgy megkapják a jól végzett munkájukért járó fizetés mellé a prémiumot. Úgy látszik, a pénzcsapokat megint elzárták, eljött a takarékosság ideje.
Mivel egyre inkább előtérbe kerül a szolgáltatás színvonalának növelése, továbbá Antal Attila alatt bebizonyosodott, hogy a karbantartási költségek lefaragása később hatványozottan megbosszulja magát, ezért most attól szándékoznak elvonni pénzt, aki az érdemi munkát végzi. Azaz a Kollektív Szerződésben meghatározott juttatások jelentős mérséklésével, eltörlésével csökkentenék azt a hiányt amit a felelőtlen, bűnös vagy bűnösen hanyag gazdálkodással, illetve a Városháza részéről a megrendelt szolgáltatás ki nem fizetésével idéztek elő.
Szeretnék leszögezni valamit, kizárólag a saját nevemben. Nem vagyok elégedetlen a fizetésemmel. De nem azért mert annyira jól élnék. A relativ elégedettségem abból fakad, hogy azt látom, sokan többet dolgoznak kevesebb pénzért. Viszont ha a másik oldalról nézem, mint sok kollégám, akkor nem olyan rózsás a helyzet. Egy itteni villamosoktatótól megkérdezték, ha igaz, Prágában, hogy mennyit keres itt egy villamosvezető. Megmondta, mire visszakérdeztek: Hetente? De nem a nyugati fizetésekhez, hanem az ittenihez mérhetően sem olyan jó nekünk, hiszen nem veszélytelen a munkánk. Egy nulla felelősségű adminisztrátor sima érettségivel is is többet kereshet nálunk, sokkal nyugodtabb körülmények között. Ha hozzájuk mérem a fizetésünket, akkor alulfizetettek vagyunk. Továbbá felidézném Kocsis urat, aki szerint meg kell fizetni az embereket, különben csak sz@rt kap. Ennyi bevezető után lássuk, mit és hogy akarna a BKV változtatni a KSZ-en. Leszek annyira önző, hogy nem megyek végig pontról pontra a szövegen, azokat a dolgokat veszem elő, ami nálam kicsapta a biztosítékot. Aki többet akar tudni, nézze át a hírleveletet, illetve a KSZ is elérhető a neten.
“Az érdekképviseleti (munkavállalói) oldal a munkavégzési körülmények és a munkavállalók jövedelmi szintjének megőrzésében érdekelt minimális célként. Hozzá kell tennem, hogy nagyra törő, bővülést okozó tervekkel még erről az oldalról senki nem állt elő, mert … a társaság körüli helyzettel mindenki a realitások talaján számol.” Azaz, a jelenlegi állapot a munkavállalói oldal számára már elfogadható a jelenlegi helyzetben. Nincs igény jelentős változtatásra.
Munkaközi szünet: Eddig a munkaidő része volt, fizetett pihenőidő. Ha bejön, amit a cég akar, akkor az napi 20-40 vagy akár több percnyi bérkiesést jelent a járművezetőknek. Arról az apróságról nem is beszélve, hogy a legutóbbi KSZ-módosítás óta a munkaközi szünet része a végállomási tartózkodás. Miért számít ez? Mert pl. azokon a végállomásokon, ahol a visszaindulás feltétele a kocsimozgatás, ezt a néhány percet, ami elvileg pihenőidő, munkával töltjük: visszafogás, átszerelés, kocsimozgatás. A késések korrigálása szintén a munkaközi szünet azaz a pihenőidő csökkentésével is történik. Tehát ami eddig pihenőidő volt, azt munkával töltöttük, de a cég ezt az időt nem szeretné kifizetni. Hát kérem. Nekem lesz 4 perc pihenőidőm a Blahán, amit a cég nem fizet, akkor elmegyek a Mekibe, és nyalok egy fagyit, és ha elérkezik az INDULÁSI időm, azaz újra ketyeg a munkaidőt jelző óra, akkor átszerelek, és beállok a megállóba, felveszem az utasokat, és elindulok, eddig 3 perc késéssel. A következő végállmáson ugyanez… Lehet mondani, hogy ez csak néhány perc, de egy nap 8-10 alkalommal néhány perc. Akár 40 perc is lehet, illetve a jelenlegi menetrend mellett akár másfél óra is. Az napi 700-1500 forint, havi 15-30 EZER forint, ami csökkenti a jelenlegi bérünket. Hadd ne magyarázzam tovább. Műszakpótlék: A folyamatosan délután dolgozó jv. kollégák esetén ez a tétel 5-7%-ot jelent, a karbantartóknak még többet. A saját fizetésemet illetően bruttó 4-6 ezer lenne a csökkenés.
Szociális juttatások: Hideg étkeztetési utalványok megszüntetése, év végi ajándékutalvány megszüntetése. Eddig a CBA-ba kaptunk 6 ezret havonta, év végén meg az intersparba, elvileg az idén 45(?) ezret. Máshol karácsonyi prémiumot, 13 havi fizetést, hasonlót adnak ilyen olyan megnevezéssel. (Ezt azoknak írom, akik elkezdenek ezen is reklamálni, hogy mire fel. Ezen kívül nem sok prémiumot osztogatnak nálunk, csak minőségi pótlékot, a vonalpótlékot, Ezek azért vannak, hogy különösebb eljárás nélkül büntetni lehessen a jv.-t, illetve üzemanyag-megtakarítás szokott lenni időnként. Éves szinten ezek összesen talán 100-150 ezer bruttó, nekem, ami ilyenformán számolva nem kevés, de ha azt nézzük, hogy tavaly az éves bruttóm 3millió volt, akkor 3-5%-kal számolhatok. Vagy évi egyszeri félhavi prémiummal. Még egyszer mondom, ez azért van, hogy legyen mit elvonni bármilyen indokkal.) Ha bevezetik helyette a 8ezres melegétkeztetésit, akkor évi nettó 21 ezret bukunk rajta, ráadásul a melegétkeztetési utalvány tudomásom szerint sokkal kevesebb helyen használható fel, és a készétel-fogyasztás jellegénél fogva drágább, mint ha hideg ételt vesz az ember. Énnekem ez a rendszer megfelel, ami van, nem örülnék a változásnak, az anyagi buktán túl sem. Önkéntes pénztári befizetések: Itt a bruttó fizetés 4 %-át vonná el a cég nettóban, azaz nekem pl. havonta nettó 10 ezer körül. Szóba került, hogy ehelyett limitálnák az önkéntes pénztári átutalást 20.000 forintban pénztárakban. Ez azokat érintené, akik havi bruttó 667 ezer felett keresnek. Érthető, hogy a munkáltatói oldalon ülő tárgyalófelek nem lelkesedtek ez ötletért…
“Ezek a tételek a mindenkori bérmegállapodás alapján keletkeztek, és jöttek létre, ezek javasolt megszüntetése ennek felmondásával egyenértékű. Változtatásuk, módosításuk, esetleges bértétellé alakításuk csak a következő bérmegállapodás során rendezhető, az akkori megállapodás eredményeként emelhető a KSZ-be, hiszen a mindenkori bérmegállapodás a KSZ része.” Magyarul, az eddig érvényben levő bérmegállapodást rúgná fel a BKV.
Ezenkívül nagymennyiségű munkáltatói szigorítás, a büntetési tételek emelése került javaslatra, egyelőre teljes elutasítás mellett.
Hát kérem, hirtelen ennyi. Ahogy utánaszámolok, ez kapásból 10-15-20% vagy akár nagy mértékű nettó bércsökkentést eredményezne nekem, meg a hozzám hasonló fizetésű jv.-knek. Nyilvánvaló, hogy ezekből nagyrészt nem lesz semmi, vagy csak kevés. Azonban ilyentájt a béremelés mértékéről szokott szólni a vita, nem a bércsökkentéséről. Amiért ezt megírtam: hogy minél többen tisztában legyenek azzal, hogy ha sztrájkra kerül a sor, nem a szakszervezetek irreális követelései miatt, hanem a vállalatvezetés illetve a Fővárosi Önkormányzat vérforraló diktátumai miatt. A munkájukat jelentős többségében tisztességesen ellátó emberek megélhetése kerülhet veszélybe, ha ilyen mértékű csökkentést vezet be a BKV. Nem irracionális elvárás a tisztességes munkáért tisztességes bért követelés.Emlékeztetőül: “Meg kell fizetni az embereket, különben csak sz@rt kapok” by Kocsis István. Nyilván a menedzsmentet akarja megfizetni.
Szerintem ilyen munkáltatói hozzáállás mellett borítékolható, hogy lesz sztrájk. A fenti javaslatok tördeékéért is lenne. Ahogy a hírlevelek kiemelik a lényeges szempontokat tekintve igen éles a vita a szakszervezetek és a munkáltató között. Abban reménykedem, hogy a fővárosi koalíció szakadása miatt más kapja meg a felügyeletet a BKV felett, így a városháza különösebb arcvesztés nélkül kihátrálhat Horváth úr elképzelései mögül, akkor lehet elmozdulás a holtpontról. Politikai akarat kérdése. A továbbiakban mindenki döntse el maga, hogy mit kellene tenni.
Tátrás
