A fővárosi önkormányzat nem kötelezi el magát a Kocsis István BKV-vezérigazgató által szorgalmazott holdingkoncepció mellett, legalábbis addig, amíg a cég hosszú távú finanszírozási stratégiáját ki nem alakították. Kocsis egyes elképzeléseit, így például a hétszáz fős leépítést, a kollektív szerződés racionalizálását, egy telephely eladását viszont hasznosnak tartják.
A főváros vezetése keddi kabinetülésén tárgyalta a BKV úgynevezett holdingkoncepciójának szakértői értékelését. Az anyag gyakorlatilag kimondja, hogy a közlekedési cég Kocsis István vezérigazgató által szorgalmazott feldarabolására nincs szükség, legalábbis addig, míg ki nem alakították a BKV hosszút távú finanszírozási stratégiáját.
A stratégiát a főváros megbízásából várhatóan a nyáron teszi le az asztalra a Boston Consulting Group. Mindemellett az Index birtokába került tanulmány szerint az elképzelés egyes hatékonyságjavító javaslatai megvalósíthatók.
Kocsis István öt és fél hónapja foglalta el a helyét a BKV élén. Elképzelése szerint hét különböző rt.-re, leányvállalatra darabolnák a közlekedési céget, így lenne például HÉV Zrt., Autóbusz Zrt. vagy Metró Zrt. Az igazgató a struktúra átalakításától az átláthatóság, a költséghatékonyság növekedését, és a magántőke megjelenését várta.
A tanulmány szerint az átláthatóság eléréséhez nem szükséges a holding, a külföldi példák szerint elég a divizionális átalakítás. Ez utóbbi nem jár olyan hátrányokkal például, hogy a cégek egymás közötti elszámolása nehézkesebb lesz, vagy növekszenek az adminisztrációs és a koordinációs terhek.
A Kocsis-féle tervek szerint a levált leányvállalatok kisebbségi részesedését magánbefektetők vásárolnák meg, akik nemcsak tőkét hoznának, hanem eszközöket (buszokat, HÉV-eket) is apportálnának a részvénytársaságokba.
A tanulmány szerint ennek az a veszélye, hogy a magánbefektető erős garanciákat kérne, ezért a központi támogatások is inkább ebbe az irányba tolódnának. A tisztán önkormányzati tulajdonban maradó rész belső eladósodása felgyorsulna, többletfinanszírozást igényelne, sőt magát a holdingközpontot is adósságspirálba ránthatná. Ráadásul a tanulmányt készítők szerint a magántőke általában csak többségi vagy kizárólagos tulajdonosként jelenik meg, ez pedig már nem tőkebevonás, hanem privatizáció.
Európai modellek
1. Belső szolgáltatói modell: az önkormányzat szolgáltatója közvetlen odaítéléssel kizárólagos szolgáltatási jogokat kap (lásd Budapest, Brüsszel, Prága).
2. Londoni/skandináv modell: a közlekedésszervező cég önkormányzati felügyelet alatt. Meghatározzák a menetrendet, a járműspecifikációt és a tarifát, és a jegyértékesítés is ide tartozik. A szolgáltatók az egyes közlekedési módokban külön-külön, vagy az egyes közlekedési módokban egyidejűleg versenyeznek pályázaton.
3. Francia modell: pályázat a tömegközlekedés teljes vertikumára, a járműállomány és az infrastruktúra önkormányzati kézben marad, a szolgáltatás paramétereit is az önkormányzat határozza meg.
4.Tisztán versenypiaci modell: a szolgáltatást átengedik a keresleti logika alapján működő szolgáltatóknak, ők döntenek a menetrendről és a tarifáról is.
A tanulmány szerint a tulajdonos fővárosnak van lehetősége arra, hogy a jelenlegi felállásban is versenyt teremtsen a budapesti tömegközlekedésben, javítva a hatékonyságot. A jogszabályok szerint ugyanis a BKV közlekedési szolgáltatásának 49 százalékát ki lehet adni, meg lehet hirdetni alvállalkozók között.
A főváros másféleképpen is teremthet versenyhelyzetet, az uniós nagyvárosokban négyféle üzemeltetési modell létezik. A holdingkoncepció javaslata, hogy a BKV kössön 10+5 éves kizárólagos közszolgáltatói szerződést a fővárossal a tanulmány szerzői szerint jelentősen lecsökkentené a főváros mozgásterét ezen a területen.
A holdingkoncepció négy kiemelt intézkedéssel egyszeri 1,2 milliárd forint és évi 4,7 milliárd forint állandó megtakarítással számol. Az értékelés szerint a négyből három intézkedés nem igényli a holdinggá alakítást.
Nincs szükség a holdingra az egyébként támogatott 350+350 fős leépítéssel kapcsolatban. ˙[A leépítés a head office-t (központi irányítást) és az 1000 új busz lízingelése révén a kötelező külső karbantartás bevonása miatt a karbantartói állományt érintené.] A leépítéssel a terv szerint évi 3,1 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
További 0,9 milliárd forint megtakarítható a kollektív szerződés racionalizálásával és 1,2 milliárd forint bevétel érhető el egy telephely értékesítése révén. Ezekhez a tanulmány által támogatott lépésekhez sem szükséges a holdinggá alakítás, egyedül a negyedik ponthoz, amely szerint a tőkebevonás az adósságállomány kiváltásával évi 2-2,5 milliárd forint megtakarítást hozhat.
(Index)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
