Olvasónk a minap a 9-es busz vonalán utazott, ahol az ajtó (leszállásjelző) hibája és a járművezető figyelmetlensége miatt igazi kalandokban volt része. Az utasok hiába jeleztek, hogy le akarnak szállni, a busz ajtaja egyik megállóban sem nyílt ki egyből. Derék utasunk addig nyomogatta a gombokat, amíg az ajtó kinyílt, ám hiába kezdte meg a leszállást, a busz derék vezetője már zárta is az ajtókat és indult volna ki a megállóból. Az utas kapálózott, szenvedett az ajtók között, de a buszvezető csak későn vette észre, hogy egy utas félig a buszon maradt.
Mai rohanó világunkban már a buszról való leszállásra sincs idő. A busznak menetrendje van, azt tartani kell minden áron:
Kedves BKV Figyelő!
Ma az életemre tört egy buszajtó. Előrebocsátom, semmi olyat nem csináltam, amiért rászolgáltam volna a leckéztetésre a buszsofőr részéről, szabályosan próbáltam meg elhagyni a járművet.
Történt ugyanis, hogy a 9-es vonalán újabban közlekedő régebbi típusú autóbusz érkezett a megállóba. Eleve ki sem nyílt a hátsó ajtó, pedig egy utas már odabent várta, hogy leszállhasson, ezért megnyomtam a külső ajtónyitó gombot, majd felszálltam pár utastársammal.
A következő megálló előtt egy fiatal férfi nyomta meg a leszállásjelző gombot, majd amikor megállt a busz, az ajtó (csakúgy mint az előző megállóban) nem nyílt ki. A fiatalember rögtön pánikba esett, de a gomb újra megnyomására kinyílt az ajtó, ami az utas leszállása után, alig fél másodpercnyi figyelmeztető hang után villámgyorsan bezárult.
A következő megálló előtt én jeleztem leszállási szándékomat, számítottam arra, hogy nem fog kinyílni az ajtó, ezért a megállóba érkezés után már nyomtam is az ajtó fölötti gombot (ami nem világított). Az ajtó nem reagált, ezért a tőlem távolabbi, a kapaszkodón lévő gombbal próbálkoztam. Az ajtó kinyílt, meg is kezdtem a leszállást. Viszont én már nem jártam olyan szerencsével, mint az előző leszálló, a figyelmeztetéssel egy időben csukódott az ajtó, aminek eredményeképpen a négyből három végtagom és a fejem szorult be a villámgyorsan záródó ajtóba.
Próbáltam először kifelé törni, aztán szétfeszíteni az ajtót, miközben a szemüvegem félig lecsúszott a fejemről, amit egyre erőteljesebben nyomott össze a gyilkos nyílászáró. A fülemben mindvégig benne maradt a fülhallgatóm, ki sem tudtam kapni, hogy halljam a hátam mögött lévő utastársak esetleges segítő tanácsát. Csak egy utas akadt a tele buszon, aki megpróbálta visszafeszíteni a másodpercek óta makacsul záródó ajtót (sikertelenül), miközben én arra törekedtem, hogy jelezzek a kinn maradt karjaimmal a buszsofőrnek, aki nagy nehezen feleszmélt, és kinyitotta végre. Én pedig leugrottam.
Pontosan nem tudom, hány másodperc telt el közben, de különösen életveszélyesnek éreztem a helyzetet. Csukta már oda buszajtó a karomat, de az nem volt ilyen erős, és a buszsofőr is azonnal észrevette, hogy mi történt. Sajnos elfelejtettem megnézni a rendszámot.A BKV tavaly szeptemberi menetrend-módosítása óta felváltva jön alacsonypadlós és ún. gettóbusz is, holott addig csak a biztonságos alacsonypadlós járt.
Gondoltam megosztom az utazóközönséggel a rossz tapasztalatomat, hátha lesz olyan, aki tanul ebből és alkalmazkodik. Én mindenesetre ezentúl csak az alacsonypadlós buszokhoz igazítom a menetrendemet.
Tisztelettel, egy utas
