Olvasónk a kiotói metróról írt beszámolót és írta le tapasztalatait. Ebből kiderül, hogy van még hová fejlődnünk. Kiotóban nem az utasok szívatására összpontosítanak, hanem azon dolgoznak, hogy az utasoknak könnyebb legyen. Jó a jegyrendszerük, a metróhálózatuk, és jó a beléptető rendszerük. Mi meg a 4-es metrónkkal szenvedünk… :)
Kiotó városának két metróvonala van, a Karaszuma-vonal (Karaszuma-szen ????és a Tózai vonal (Tózai-szen ???). Előbbi déli-északi irányban, utóbbi kelet-nyugati irányban halad.
A Karaszuma-vonalnak 15, a Tózai-vonalnak 17 megallója van. A metró zónarendszeres, a jegyárak 210-340 jen között mozognak. A mozgássérültek számára kedvezményes jegyeket vezettek be, 110-170 jen között. Ezenkívül kapható napijegy, gyűjtőjegy, kedvezményes nappali gyűjtőjegy, kedvezményes gyűjtőjegy, kedvezményes vonaljegy és csoportos jegy is. A bérlet szintén zónarendszeres, van dolgozó, diák (külön egyetemista, középiskolás, általános iskolás), kombinált bérlet (dolgozó-diák) és kedvezményes bérlet is.
Napijegy
A dolgozó havibérlet 1 zónára 8820 jen, az egyetemista bérlet szintén 1 zónára 6300 jen. Ellenőr nincs, mivel beléptető kapuk (kaiszacugucsi ???) vannak, a kapuknál található az állomás irodája is, mindig van ott valaki, aki felvilágosítást tud nyújtani. (A beléptetőkapu és a zónarendszer a vasútnál is megtalálható. A metró egyes helyeken felszíni vasútként is funkcionál.)
Beléptetőkapu
Mozgólépcső csak felfelé van, de mindig van lift, braille-írásos kezelőfelülettel is. Természetesen csak a mozgólépcső egyik oldalán állnak, így mindig szabad az út a sietős emberek számára. Az, hogy melyik oldalt hagyják szabadon, tájegységenként-városokként eltérő lehet.
Minden állomáson ingyenes és tiszta mosdó található, külön a mozgássérültek számára is. (ez érvényes a vasútmegállókra is, bár a kisebb állomásokon nem biztos, hogy van mosdó) Nemcsak a felszínen, de a metrómegállókban is használják a sárgára festett, kidomborodó járólapokat (japán neve tendzsi-burokku???????), ami a nemlátók tájékozódásában segít. Természetesen a vakvezető kutyák sem jelentenek problémát. Japánban amúgy is nagy hangsúlyt fektetnek az akadálymentesítésre.
Általánosságban elmondható, hogy tisztaság jellemző az állomásokra, eldobott szeméttel ritkán találkozni, a graffiti sem jellemző. (Bár ebben a műfajban Takács Viktor honfitársunk alkotott, igaz, nem Kiotóban)
Nem flipper. Jegyautomata
A vonaton nemcsak a megállók nevét mondják be japánul és angolul, hanem azt is, hogy milyen fontosabb intézménzek, esetleg áruházak, éttermek találhatók az adott állomás környékén (ezt már csak japánul). Ugyanez a rendszer a buszokon is. Mivel a vonatok követési ideje 5-18 perc között van, mindig bemondják ha metró érkezik. Az utolsó metrószerelvény útiránytól függően fél 12-kor illetve éjfél után pár percel indul.
Ami számomra furcsa, hogy nem nagyon szokás átadni az ülőhelyet, annak ellenére, hogy ki is van írva, illetve gyakran be is mondják. A mobiltelefonálás elvileg tilos, de ezt általában betartják.
Ami talán negatívum lehetne, az, hogy nem minden állomáson van bicikli-parkoló. A bringát nem érdemes csak úgy a járda mellett otthagyni, mert vagy ellopják, vagy megbüntetnek tilosban parkolásért.
További képek:
INDAFOTO.slideshow.run({ “feedUrl”:”http://feed.indafoto.hu/bkvfigyelo/metro_kioto/feed”, “width”:”550″, “height”:”250″, “orientation”:”horizontal”, “size”:”auto”, “bgcolor”:”#E3E1E1″, “textcolor”:”#FFFFFF”, “random”:true, “number”:”3″, “target”:”blank”, “staticUrl”:”http://static.indafoto.hu” });
